A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csupacsoki. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csupacsoki. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 23., csütörtök

karácsonyi bonbonok

igen gyors leszek most, ugyanis két sütés és főzés közt írom meg a bejegyzést, mivel többen kértétek. elnézéseteket kérem, hogy korábban nem került rá sor, de annyi tennivaló van így a karácsonyt megelőzően. trüffelből idén kétféléből készültem, az egyik egy marcipános, a másik egy gesztenyés. a marcipánosba dió és konyak került, a gesztenyésnek pedig az az érdekessége, hogy a gesztenye egészben van benne.

ezzel a két recepttel szeretnék minden olvasómnak, bloggertársamnak boldog karácsonyt kívánni!

marcipános-diós bonbon

300 g marcipán
125 g porcukor
90 g finomra őrölt dió
konyak
1 mokkáskanál rózsavíz
300 g jó minőségű étcsokoládé
fél dió, mandula, pekándió a díszítéshez

a marcipánt az átszitált porcukorral és a dióval összekeverjük, hozzáadjuk a konyak-rózsavíz keveréket és jól összegyúrjuk. az étcsokoládét gőz felett lassan felolvasztjuk. a marcipánmasszából kis adagokat kicsípünk és négyzet alakúra, vagy tetszőleges alakúra formázzuk. ha hígabb a massza, akkor villára szúrva megforgatjuk benne, ha nem, akkor szintén villára szúrjuk és egy konyhai ecset segítségével a csokoládét a marcipánkockákra kenjük. a marcipános bonbont rácsra tesszük, ott hagyjuk megdermedni a csokoládét, ezért az alját nem is érdemes becsokoládézni (ahol beleszúrtuk a villát), mert csokisan nehezebben jön le a rácsról és törni is fog. a bonbonok tetejére fél diót teszünk (amíg még meleg a csokoládémáz). hűtőben sokáig eláll, de tapasztalatom szerint nincs rá nagy szükség.

gesztenyés praliné egész gesztenyével

300 g gesztenye (pucolatlanul)
150 ml rum + 50 ml víz
50 g cukor
300 g jó minőségű étcsokoládé
1 ek vaníliakivonat
kevés rum (a csokimázba, elhagyható)
cukrozatlan kakaópor

a gesztenyét X-alakban bevágjuk és 1 órát vízben áztatjuk. forró sütőben (180-200 fokon) 20 percig sütjük, amíg a héja kicsit kinyílik és enyhén megpirul. gyorsan megpucoljuk, amíg még forró. a többit addig konyharuhával kibélelt tálba tesszük és be is takarjuk. minél később hűl ki, annál tovább könnyebb pucolni. eztuán a rumot a vízzel összekeverjük, beleszórjuk a cukrot és az egész gesztenyéket pár percig főzzük. leszűrjük, kihűtjük. a csokoládét darabokra törjük, vízgőz felett lassan felolvasztjuk, majd a vajat, a kevés rumot és a vaníliakivonatot hozzáadjuk. a gesztenyéket egyesével a csokoládéba dobjuk, két kiskanál segítségével megformázzuk, majd mignonpapírokra tesszük. ha kihűltek, a kakaóporral megszórjuk őket.

tv paprika magazinokból, kicsit átdolgozva

2010. február 4., csütörtök

csokoládéterápia kis csavarral

van nekem egy sütispapírom (azaz, egy csomagolás. mintha a ropiszacskót raknánk el a könyvek közé.) másfél éve vettem a sütiket, sütispapírostul, mikor oslo-ból jöttem haza. jó szolgálatot tettek a repülőúton, annyira finomak és csokisak voltak. mellesleg kellett is az endorfin a repülőn, frankó kis turbulenciát kaptunk aznap. a sütit találó módon csokoládéterápiának (sjokolade-terapi) keresztelték. a csomagolásán pedig volt egy recept, csokissüti-recept, emiatt tettem félre, hogy majd egyszer megcsinálom.

a héten pedig teljesen véletlenül találtam meg az igencsak meggyűrődött papírt, rendet raktam a szakácskönyvekben lévő papírok, receptesfecnik közt. pár napja ugyanis érlelődik bennem egy késztetés, hogy cookie-t kéne sütni, amit szerintem inkább keksznek lenne jobb fordítani. jó, nem olyan, mint a sablé viennois, de inkább keksz, mint süti. úgyhogy gyorsan lefordítottam a receptet (mintha svédül olvasnék egyébként) és valamennyire követtem is, de tettem bele kandírozott gyömbért és reszelt narancshéjat, meg úgy általában kicsit át lett dolgozva. egész finom lett, bár a szárazsága miatt megkíván egy bögre tejet hozzá. a gyömbér meg a narancs istenkirályság a csokoládéval!

csokoládés keksz kandírozott gyömbérrel és narancshéjjal


kb 30 darabhoz

300 g búzaliszt
50 g finomra őrölt zabpehely
100 g vaj
140 g cukor
2 teáskanál sütőpor
fél teáskanál só
egy nagyobb tábla étcsokoládé (kb 100 g)
egy kisebb tábla tejcsokoládé (kb 50-60 g)
40 g méz
1 tojás
1/2 dl tej
2 narancs reszelt héja
75 g kandírozott gyömbér, nagyon apróra vágva
a mártogatáshoz: legalább 200 g étcsokoládé

összekeverjük a száraz dolgokat (liszt, zabpehely, cukor, sütőpor, só), aztán hozzáadjuk az apró kockákra vágott csokoládékat, a narancshéjat, a kandírozott gyömbért meg a tojást, az olvasztott vajat, a mézet és a tejet. jól összekeverjük, klassz kis ragacsos masszát kapunk. ezután egy rúddá formázzuk (kb 4-5 cm legyen az átmérője) és folpackba csomagoljuk, és kapunk egy hosszú hurkát (a végein lévő folpackot pedig szorosan megcsavarjuk, mintha szaloncukrospapír lenne). hogy szép kerek átmérőjű legyen, most könnyebb formázni is. a hurka mehet is a hűtőbe pár órára, én egy éjszakán át hűtöttem.

másnap előmelegítjük a sütőt 200 fokra. a hurkát kicsomagoljuk, és 1 cm vastag szeleteket rakosgatunk egy sütőpapírral bélelt tepsire. én még utólag kerekítettem és lapítottam is a tésztakorongokon. megnőnek elég szépen, úgyhogy nem ér túl közel rakni őket egymáshoz. 10-15 perc alatt szépen megsütjük, és egy rácsra pakoljuk őket, hogy kihűljenek. ezután vízgőz felett felolvasztjuk a csokoládét, szép lassan (ha nagy lángon olvasztunk, csak jól becsomósodik). a kihűlt sütiket én félig a csokoládéba mártottam, kicsit lecsöpögtettem és újra rácsra tettem, aztán megszórtam még őket narancshéjjal és nagyon apróra vágott kandírozott gyömbérrel. ha kihűl, szépen megkeményedik, keksz-szerű lesz. ha ezt el szeretnénk kerülni, meg kell enni őket, míg melegek!

2009. december 14., hétfő

tiramisu, naspolya, kakaó, whiskey, jamie

az egyik legutoljára érő gyümölcsünk a naspolya. kicsit elfeledett és mellőzött növényről van szó, pedig igénytelen növény, és elég bőtermő. én nagyon szeretem, számomra "gyerekkoríze" van, mert a nagyszüleim tanyájában is volt naspolya. sokan nem ismerik, sokan idegenkednek tőle, pedig alapjáraton jó íze van, kicsit az almához tudnám hasonlítani, főleg, mikor még kevésbé érett. utána, meg mint egy részeges alma:)igazából csak az első fagyok után kezd megpuhulni és válik édessé, azaz mikor megcsípi a dér. otthon több kiló termett a kis fán, most hoztam belőle egy keveset.

és hogy hogy jön ez a tiramisuhoz? kaptam egyszer egy jamie oliver-dvd-t, és jamie isteni csokoládés piskótával készített tiramisut csinál benne. és mivel wiselady elültette bennem az ötletet, hogy milyen klassz a csokoládé a naspolyával, gondoltam, miért ne tehetnék a tiramisuba azt is? és... isteni finom lett. nagyon jó a naspolyaíz a kakaós piskótához és nagyon szépen lazítja ezt az ízt a mascarpone-krém, amibe most bolondításképpen whiskey-t kevertem. megtartós, erősen megtartós. akinek van naspolyája, ajánlom, próbálja ki.

kakaós-naspolyás-whiskey-s tiramisu


110 g kristálycukor
4 tojás
85 g liszt
30 g cukrozatlan kakaópor
50 g vaj
500 g mascarpone
75 g kristálycukor
1 tojássárgája
600 g naspolya
3-4 ek kristálycukor
2 citromkarika
1-2 csillagánizs
50-100 ml whiskey
100 ml erős feketekávé
a díszítéshez magas kakaótartalmú csokoládé és kakaópor

a cukrot géppel jó habosra kikeverjük a tojással, kábé 2-3 perc alatt. a sütőt 180 fokra előmelegítjük. belecsurgatjuk a nem forró, de megolvasztott vajat, beleszitáljuk a lisztet és a kakaóport, majd hablapáttal szépen összeforgatjuk. ezután egy sütőpapírral kibélelt sütőlemezre öntjük a masszát, spatulával kicsit elegyengetjük, hogy ne legyen túl vastag. 10-12 percig sütjük.

a naspolyát közben annyi vízzel tesszük fel főni (egészben, mindenestül), hogy éppen ellepje. beletesszük a citromot, a csillagánizst, majd addig gyöngyöztetjük kis lángon, amíg mindegyiknek a héja felreped. ezután szitán átpasszírozzuk. ha nagyon tömör lenne a gyümölcshús, és nem akarna átmenni a szitán, kevés főzőlével lazítsuk. ezután hozzákeverünk 3-4 ek. cukrot.

a mascarponét kb fél dl whiskey-vel, 1 tojássárgájával és 75 g cukorral kikeverjük.

egy tálba (vagy kelyhekbe, amibe a tiramisut majd tálaljuk) beletördeljük a kissé kihűlt piskótát, meglocsoljuk a kávéval és a whiskey-vel, rásimítjuk a naspolyakrémet, majd a mascarponét. ha azonnal tálaljuk, akkor megszórjuk kakaóporral és csokoládéforgácsokkal. ha nem, akkor csak így mehet be a hűtőbe.

2008. december 21., vasárnap

karácsonyra, második rész

A trüffelimádat folytatódik, egy bejegyzés erejéig. Ez egy másik recept lesz, szerintem sokkal finomabb, mint az előző volt. Viszont volt vele egy kis gondom, méghozzá az eredeti recept szerint túl folyékony lett volna a massza, így szobahőn hamar felpuhult és szinte kitöltötte a rendelkezésre álló teret. Amúgy nem is értem, egy félfolyékony masszából hogyan tudtak a receptírók golyókat formálni, ennyit a "kipróbált" receptjeikről. Merthogy ebből nemhogy 34 golyót nem lehet formálni (pont ennyit kell a recept szerint ám), de még egyet sem.

Úgyhogy változtattam a recepten, nem is kicsit, én már az általam jobbra varázsolt pralinéreceptet közlöm. Ezen is lenne kis tupíroznivaló, ugyanis a massza még mindig elég viszkózus, de ha behempergetjük különböző magvak durvára vágott darabjaiba vagy kakaóporba, akkor kevésbé menekülős a desszert, vagy legalábbis nem ragad oda mindenhez. De ezen is lehet segíteni: ha kész, bemehet a hűtőbe, majd 30-40 perc elteltével segítünk nekik újraformálódni szép gömbbé. Utána pedig célszerű hűtőben tárolni és csak akkor felkínálni, ha el is fogy azonnal. (El fog.)

Mandulalikőrös házi praliné

160 g kristálycukor
80 ml víz
100 g hámozott mandula
100 g mogyoró
250 g jó minőségű étcsokoládé
60 g vaj
80 ml tejszín
2 tojássárgája
60 g nem cukrozott kakaópor
1-2 ek mandulalikőr (vagy esetleg mandulaaroma, de akkor annak megfelelő mennyiség)
vágott pisztácia (a hempergetéshez)
cukrozatlan kakaópor (a hempergetéshez)

A cukrot egy nagyobb edényben karamellizáljuk (kis lángon, szép lassan), majd ha szép aranyszínű, hozzáöntjük a vizet és a karamell oldódásáig keverjük. A meghámozott mandulát (ehhez legegyszerűbb a héjas mandulát leönteni forrásban lévő vízzel, majd 5-6 perc állás után leszűrni, konyharuhára kiteríteni és a mandulákat a héjukból egyenként kinyomni) és a mogyorót ledaráljuk, majd a forró karamelles szirupba keverjük. A csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk (kis lángon úgy, hogy a tál alja ne érjen bele a vízbe), majd ezt is hozzákeverjük a magos karamellhez. A vajat a tejszínnel, a két tojássárgájával és a likőrrel simára keverjük, hozzáadjuk a csokis-karamelles egyveleghez és alaposan kikeverjük. Éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap nedves kézzel gombócokat formálunk a masszából (ne sokáig olvasszuk a kezeink között), majd a pisztáciába vagy kakaóporba keverjük. A pisztáciát jó, ha megpörköljük előtte.

Egyébként már nincs belőle.

2008. december 17., szerda

karácsonyra, első rész

Jön a karácsony. Bár az időjárás ezt még nem tudja, lévén november közepét játszik. Én is elkezdtem a karácsonyi receptek kipróbálását, nehogy a nagy nap nagy leégést is jelentsen. Jelentem, evvel a recepttel nem lehet befürödni:)

Rumos meggyel töltött csokoládégolyók

1 tojásfehérje
120 g jó minőségű étcsokoládé
100 g hámozott mandula
1 ek meggylikőr/Garrone Cherry
3 ek kristálycukor
1 tk vaníliaesszencia
rumos meggybefőtt
cukrozatlan kakaó a hempergetéshez

A tojásfehérjét kemény habbá verjük. A csokoládét lereszeljük, a mandulát ledaráljuk, majd összekeverjük a cukorral, likőrrel, a vaníliaesszenciával, és a fehérjét beleforgatjuk, jól összekeverjük. Alufóliával lefedjük, és fél óráig a hűtőben pihentetjük. Ezután újra átgyúrjuk, majd diónyi darabokat veszünk a masszából (vizes kézzel!), ellapítjuk a tenyerünkben és a közepükbe teszünk egy lecsepegtetett rumos meggyet, gömbbé formáljuk. Végül megforgatjuk kakaóporban.

Egy 2006-os Magyar Konyha nyomán.