grillen, 2

a grillezés számomra alap nyáron, főleg, ha a balatonon vagyunk. akkor aztán minden grillezve készül, meg bográcsban. ha gyorsan akarok valamit sütni, csirkehússal dolgozom, viszont általában szépen előre kigondolom, hogy mi legyen másnap, vagy harmadnap és akkor pácolok. a tarját szeretem a legjobban, mert a zsírosabb részei frankó puhán és omlósan tartják a nem zsírosabb részeket. mondjuk ezt a pác is elősegíti, de biztos, ami biztos. legutóbb így készült, isteni lett. a tarjában nem csalódik az ember.

gyömbéres-chilis-konyakos tarja

4 személyre

8 szelet csontos tarja
100 g friss gyömbér, lereszelve
egy-két löttyintésnyi jó minőségű konyak (v mondjuk whiskey)
2-3 friss chili (én habanero-t használtam)
3-4 ek olívaolaj
frissen őrölt feketebors
kevés frissen facsart citromlé
só

előző nap a tarjákról eltávítjuk az esetleges csontszilánkokat. a húst szeletenként bedörzsöljük az apróra vágott chilivel, lereszelt gyömbérrel, majd megspricceljük a citromlével. hozzáöntjük a konyakot és az olajat, és jól megmártogatjuk a páclében, letakarjuk és hűtőben másnapig érleljük. sütés előtt jól bedörzsöljük még sóval is, majd forró parázson nem túl közel a hőforráshoz szép pirosra sütjük.

és ez volt hozzá a köret:

grillezett kaliforniai paprikasaláta
4-5 piros kaliforniai paprika
balzsamecet
olívaolaj
frissen őrölt feketebors
só

a paprikákat alaposan megmossuk, megszárítjuk. parázs felett minden oldalukat feketére sütjük, ez eltart 30-40 percig (közvetlen lángon, pl gázlángon gyorsabban megy). a paprikákat gyorsan letakarva egy tálba tesszük, 5-10 percig hagyjuk a héját a saját gőzében puhulni. utána lehúzzuk az elszenesedett héjat, a paprikák húsát csíkokra vágjuk, rálocsolunk olívaolajat, balzsamecetet, sózzuk, borsozzuk és jól összekeverjük.

grillen, 1

valamiért nem bírom elviselni a készen kapható hamburgereket, talán mert ízetlenek és hústalanok. ellenben, amit az ember saját maga készít (még ha sertésből is gyártjuk), az tele van ízzel, mert hús van benne. hát még, ha a húspogácsa grillen készül! a fűszerezés adja meg a zamatát, nem kell sajnálni belőle, aztán ne felejtsük el a jó minőségű faszenet ill. rőzsét sem, mert a füstölés fantasztikus illatot és ízt kölcsönöz neki (ugyebár ettől lesz más, mintha serpenyőben sülne). tapasztalatom szerint a legjobb pár dióágat a szén közé rejteni, esetleg kevés rozmaringágat, de azt már csak a sütés alatt. aztán amit készítettem, nem is nevezném hamburgernek, mert sertéshússal és tojással készült, de határozottan jobb, mint bármelyik akárhol kapható változat. lorien szentivánéji hamburgere is ki lesz legközelebb próbálva, mert eszméletlenül izgalmas, csak szerezzek darálót a nyaralóba. vagy grillet az erkélyre.

fűszeres húspogácsák paradicsomsalátával

10 nem túl nagy húspogácsához

500 g darált sertéshús (ha száraz, mondjuk comb, érdemes kevés zsiradékot hozzáadni, mondjuk úgy 50 grammnyit)
1 tojás
1 tk római kömény
1 tk egész feketebors
1 tk kömény
1-2 tk só
1 nagy vöröshagyma
vaj
4-5 érett paradicsom
maréknyi friss bazsalikomlevél
1 tk dijoni mustár
1 ek fehérborecet
frissen őrölt feketebors, só
100-120 ml növényi olaj (napraforgó vagy akár repce)
1 szendvicshez 1 negyedbe vágott sajtos baguette

a feketeborsot mozsárban összetörjük, majd hozzáadjuk a római köményt és a köményt, majd azokat is összetörjük. kevés vajon üvegesre pároljuk a finomra vágott hagymát, hozzáadjuk a fűszereket, kicsit pirítjuk, majd levesszük a tűzről és kihűtjük. a darált húst összekeverjük a tojással, sóval, fűszeres hagymával és lapos húspogácsákat formázunk a masszából. amíg a tűz elkészül, kicsit félrerakjuk őket, letakarva, hogy kicsit összeérjenek az ízek.

ha a faszén sütésre kész, a rácsra pakoljuk a fasírtokat és nem túl magasra helyezzük a parázstól. szép pirosra sütjük mindkét oldalukat, közben néha nem árt zsírral (vagy olajjal) ecsetelgetni. ha egyszerre nem fér rá a grillre az összes húspogácsa, akkor a már kisülteket jénaiban melegen tartjuk.

sütés közben

közben gyorsan elkészítjük a salátát. ehhez a paradicsomot cikkekre vágjuk. a mustárt elkeverjük a fehérborecettel, feketeborssal és folyamatos keverés közben hozzácsorgatjuk az olajat. ha a vinaigrette paradicsomsalátára készül, én nem szeretem sózni, mert a paradicsom túl sok levet bír ereszteni, ezért csak a tálaláskor sózom a salátát.

a paradicsomokra ráöntjük a mártást, majd megszórjuk a csíkokra vágott bazsalikommal. tálaláskor a megpirított baguettekre pakoltam 2-3 húspogácsát, majd ráhalmoztam a paraicsomsalátából egy kis adagot. nem kívánkozik ketchup meg majonéz után, az tuti.

nyaralás után

megvolt a két hetes balatonos nyaralás, visszajöttem, sültbarnán, de úgy, hogy nem ismerek magamra. ilyen színem még soha nem volt. az első héten annyira nem volt jó idő, hogy strandoljunk, mondván 20 fok sem volt, és zuhogott az eső. ebből következik, hogy sem kirándulós, sem badacsony-megmászós-és-visszafele-valamelyik-pincénél-"megpihenős" idő sem volt, hát az élet már csak ilyen kegyetlen. de ellenben sokat bográcsoztunk, még a második heti kánikulában is (amikor ugye a barnaságot szereztem), minden nap grilleztünk valamit. úgyhogy lesznek ám receptek! az első egy "szimpla" nyúlpaprikás, amit valamiért fontosnak tartok, hogy megörökítsem itt. a nyúlhúst anyutól kaptam. nem adok meg pontos hozzávalókat, a főzés úgy érzésre ment, egy nyusziból készült, négy éhes szájra.

nyúlpaprikás

először is, elkészítjük a tüzet, már ha bográcsban készítjük az ételt. ha nem, az előző mondatot ne olvassátok el;) a zsírt megolvasztom a bográcsban, majd az apróra vágott vöröshagymát üvegesre párolom benne, majd a tűzről lehúzom, belekeverem a pirospaprikát, kevés vizet hozzáadva a tűzre visszateszem a bográcsot, és kevergetve a zsírjára pirítom a hagymát. ezután mehet bele a részekre vágott nyúlhús (mellső láb, combok, gerinc darabokra vágva), és ha kicsit megpirult, felöntöm vízzel, később majd valami jó minőségű száraz fehérborral is lehet locsolgatni. megsózom, borsozom, és szép, lassú tűzön puhára főzöm a húst. a levét vissza kell forralni úgy, hogy egy kicsit sűrű legyen. a végén tejföllel lehet bolondítgatni, de már hallottam olyat (sőt, ettem is), ahol a nyúlpaprikás igazából pörköltet jelentett. mi kovászos uborkával és friss kenyérrel ettük.

mára csak ennyi tellett tőlem, sztéj tyúnd:)