délelőtti jamie

ma délelőtt persze elfelejtettem, hogy megy a spektrumon jamie oliver egyik műsora, hm-hm, asszem vidéki konyhájának hívják magyarul... az eredeti címe pedig jamie at home. le is maradtam volna róla, ha nem nyomom be a tévét, úgyhogy gyorsan fel is vettem a mai részeket. az egyik legszimpatikusabb az indiai sárgarépasalátája volt (már ami a mai részeket illeti), de egy cseppett átalakítottam, én párolt répát akartam enni. Ilyen lett:

forró sárgarépa fűszeres marhahússal

300 g darált marhahús
olívaolaj
3 nagy sárgarépa
1-2 fej lilahagyma
2 tk. egész római kömény (ne helyettesítsük, de elhagyható)
1 kisujjnyi friss gyömbér, lereszelve
1 chilipaprika
fél citrom leve
1-2 ek. garam masala
só
petrezselyem, szezámmag

a római köményt pár percig szárazon pirítjuk, majd mozsárban összetörjük. (külön érdemes a szezámmagot is megpirítani.)

a chilit kimagozzuk, kierezzük, apróra vágjuk, az olívaolajon pár percig forrósítjuk, majd hozzádobjuk a húst, sózzuk, rászórjuk a garam masalát, és aranybarnára sütjük (én kicsit tovább sütöttem a kelleténél, jellemző).

a lilahagymát félfőre vágjuk, a sárgarépát meghámozzuk, majd a hámozóval csíkokat vágunk le belőle. mivel nekem nagy répáim voltak, ezért még a csíkokat félbevágtam, hosszában, így esztétikusabb lett. olívaolajon megfuttatjuk a gyömbért, hozzádobjuk a répacsíkokat, megszórjuk az összetört római köménnyel, fedő alatt, néha átforgatva nem túl puhára pároljuk, amikor már majdnem kész van, a hagymát is hozzátesszük. a végén meglocsoljuk a citromlével, és még egyszer átkeverjük.

tálaláskor a húsra halmozzuk a forró sárgarépát, megszórjuk petrezselyemzölddel és szezámmaggal, majd amíg még meleg, gyorsan megesszük.

citromtorta

mostanában valahogy eléggé izgatnak a citrommal készülő dolgok, és azon töröm a fejemet, hogy a citromos májat is régen készítettem. vajon van olyan perverzió, hogy citromfétis?

egyébként már régóta szemezek a szakácsok könyvéből a következő recepttel. nem tűnt nehéznek egyébként a recept, csak figyelni kell a hőfokokra, már ami a krém főzését illeti. a tészta meggyúrása külön öröm volt, mert nem úgy tűnt, mint aki össze fog valaha is állni, a következő pillanatban pedig egy lágy, könnyen idomuló tésztagombóc lett belőle.

nagyon nagy sikert aratott, a citromkrém üde volt, nem is lehetett kiérezni, hogy 250 g vajjal készült, mondjuk ez azért nem egy pillekönnyű desszert, de egyáltalán nem is olyan fullasztó, mint például a vajas sütemények, amiket utálok (pl mindenféle piskótatekercs, vajas-csokis krémmel töltve. brrr.).

klassz recept, hamarosan lesz újra. pedig még csak most fogyott el.

tarte au citron

a tésztához (pâte sucrée, 5 adag, 24 cm-es sütőformához méretezve)

500 g finomliszt
4 csipet só
300 g szobahőmérsékletű vaj, kockára vágva
190 g porcukor
60 g őrölt mandula
2 tojás

a krémhez

5 citrom
230 g kristálycukor
4 tojás
160 ml frissen facsart citromlé
250 g szobahűmérsékletű vaj, kockára vágva

a tésztához a lisztet átszitáljuk. megszórjuk a sóval, hozzáadjuk a vajdarabokat. addig morzsoljuk, amíg a vaj teljesen bele nem dolgozódik a lisztbe. hozzáadjuk a porcukrot és az őrölt mandulát, egy mélyedést formálunk a keverék közepén, beleütjük a tojásokat és eldolgozzuk, olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. pár percig kell gyúrni, nekem hirtelen állt össze, kicsit ragadós maradt, de semmi esetre se dolgozzuk ennél tovább. fóliába csomagoljuk, majd legalább 4 órára a hűtőbe tesszük. én egész éjszaka pihentettem.

UPDATE 1: elfelejtettem ideírni, hogy a tésztából 5 adag lesz(24 cm átmérőjű formához), a másik négy adagot nyugodtan le lehet fagyasztani. legegyszerűbb mérleggel 5 felé osztani a tésztaadagot. 28 cm-es formához 3 felé kell osztani a tésztát.

másnap (vagy 4 óra múlva) lisztezett deszkán, vagy márványlapon kör alakúra nyújtjuk (az egyik adag tésztát), a sodrófát is célszerű gyakran lisztezni, a kész kinyújtott tésztáról viszont egy ecsettel le kell sepregetni a felesleges lisztet. a tészta kb. 5 mm vastag legyen. egy tortaformát kivajazunk, és beleillesztjük a tésztát (rátekerjük a sodrófára, majd legöngyölítjük a forma felett), belenyomkodjuk a formába, beleteszünk egy sütőpapírt, és valamennyi szárazbabot töltünk bele, a vaksütéshez. 180 fokon kb. 20 percig sütjük, ezután a babot és a papírt eltávolítjuk, és a tésztát6-8 percre még visszatesszük a sütőbe.

a krémhez lereszeljük a citromok héját, egy nagy tálba, lehetőleg fém legyen. beletesszük a kristálycukrot is, majd addig dörzsölgetjük ezt a keveréket, amíg homokszerű nem lesz. hozzáadjuk a tojásokat, beleöntjük a citromlevet. a tálat egy forrásban lévő vízzel teli edényre tesszük, vízgőz felett folyamatosan keverjük. a tálnak nem szabad a vízbe érnie. addig keverjük, amíg 82-83 fokos nem lesz (nemcsak digitális hőmérővel, hanem analóg húshőmérővel is mérhető). ezután levesszük az edényről, és folyamatos keverés mellett 60 fokra visszahűtjük. ekkor elektromos habverővel kezdjük keverni, a vajkockákat egyenként hozzáadjuk. 10 percig magas fokozaton mixerezzük, amíg a krém lágy lesz, és a vaj teljesen feloldódik.

a krémet a kissé kihűlt tésztába töltjük, majd hidegre tesszük (nem ér rögtön megenni). én cukorszirupban főzött citromhéjjal díszítettem, a tetejét pedig citromlében feloldott zselatinnal (vékonyan) vontam be, hogy kicsit csillogjon.

a szakácsok könyvéből, a vajmennyiséget kicsit redukálva.

UPDATE NO 2: másodjára a citromtorta morzsás alappal készült. ehhez a kinyújtott tésztáját megsütöttem (így nem kell figyelni a szélekre, meg hogy minden egyenletes legyen a sütőformában), majd kihűlés után összetörtem. a tésztamorzsát 70-80 g olvasztott vajjal összekevertem, adtam hozzá két csipet sót. ezt beegyengettem a sütőformába, és 220 fokon kb. 12 percig szárítottam. amikor kihűlt, jött bele a citromos krém. a képen ez a fajta torta látható.

nagyonsajtos gnocchi

régi nagy kedvenc a gnocchi, amit egykoron parmezán sajttal, mostanában az előbbi híján "csak" grana padanoval készítek, így sajtos lesz. ha pedig még egy adag sajtot reszelek az elkészült tészta tetejére, még sajtosabb lesz. nahát így szeretjük a legjobban. volt, hogy készen vettem a gnocchi, de általában van kedvem és kézzel formázgatom. igazából csak akkor éri meg, ha tényleg van az embernek egy plusszórája, szeret játszogatni a gombócolással. ja és ha nem zavarja a ragadós tészta, mert ragadni, azt tud:)

Sajtos gnocchi paradicsomszószban, csirkehússal

a gnocchihoz:

750 g lisztes burgonya
3 tojássárgája
150-200 g liszt (a krumplitól függ a mennyiség)
160 g reszelt parmezán/grana padano
reszelt szerecsendió
só

a többihez:

egy nagy csirkemell
kevés liszt
50 g vaj
1 fej vöröshagyma
kevés olívaolaj
1 jó minőségű (darabolt) paradicsomkonzerv
100 ml száraz fehérbor
pár csepp balzsamecet
200 ml húsleves
kakukkfű, oregánó
2 csipet kristálycukor
só
plussz reszelt parmezán/grana padano ízlés szerint

a gnocchihoz a burgonyát megtisztítjuk, darabokra vágjuk és hideg, sós vízben feltesszük főni, majd lecsöpögtetjük, megszárítjuk. villával áttörjük, majd gyorsan beledolgozzuk a tojássárgákat. hozzáadjuk a lisztet, majd a parmezánt, sózzuk, szerecsendiózzuk. lisztes kézzel ovális gombócokat (vagy hogy is hívják ezeket) formálunk belőlük, forró sós vízben kb. 3 percig főzzük. amikor feljönnek szépen a víz tetejére (én ilyenkor még szoktam kicsit hagyni úszkálni),akkor egy tálba tesszük, lefedjük. általában kisebb adagokban szoktam főzni, aztán vajjal összeforgatom az elkészült adagokat.

a csirkét darabokra vágjuk, kevés lisztben megforgatjuk, vajon minden oldalát kicsit elősütjük, majd félretesszük. a finomra vágott hagymát az olíván üvegesre pároljuk, majd beleöntjük a paradicsomkonzervet, a húslevest, a bort, sózzuk, hozzáadjuk a cukrot és lefedve kis lángon 20-30 percig főzzük. időként megkeverjük. ha a paradicsom elég jól szétfőtt, levesszük a fedőt, beigazítjuk a mártás ízét, kakukkfüvezzük, oregánózzuk, hozzáadjuk a pár csepp balzsamecetet. ha megborul, jajj nekünk (egyszer jártam így, plussz kettő paradicsomkonzervet is hozzá kellett önteni a mártáshoz, hogy ne legyen ecetízű). beletesszük a húsfalatokat és közepes lángon még 10-15 percig főzzük, ezalatt be kell sűrűsödnie a mártásnak (elpárolog a folyadék nagy része, plussz a liszt is segít nekünk).

egy tűzálló tálat meglocsolunk olívaolajjal, beledobáljuk a gnocchikat, ráöntjük a paradicsomos-húsos szószt, majd jókora adag sajtot reszelünk rá, és 250 fokon rápirítjuk a parmezánt. frissen a legjobb.

a gnocchi receptje a sajtok könyvéből való.

csicsóka helyettesítésére kelbimbó

most aztán tényleg villámgyors leszek, mert rohanok melóba.

tegnapelőtt elmentem a vásárcsarnokba, csicsókát akartam venni. persze idióta starf arra nem gondolt, hogy hogy a fenébe tudnák az anyókák ugyan kiásni a fagyott földből ezeket a göcsörtös dolgokat, na mindegy, egy szó, mint száz, nem kaptam csicsókát. pedig még szerda is volt (gy.k., piacnap). azóta mondjuk minden bizonnyal már engedett kicsit a talaj, talán egyszer eszek mostanában csicsókát.

de kaptam helyette kelbimbót, és még idén (értsd: ebben a szezonban) nem is ettem, úgyhogy meg is volt a vacsora szerdára, az ebéd csütörtökre. frissen is, melegítve is jó volt (melegítve mondjuk az almák jobban megpuhultak). mondjuk ízre nem egészen azt nyújtotta, mint a csicsóka nyújtotta volna, de azért hálás voltam a fagyott talajnak.

kelbimbó almával, hagymával, kolbásszal és szalonnával

legalább 500 g kelbimbó
1-2 savanykás, keményebb alma
jó marék apró hagyma
fél pohár száraz fehérbor
2-3 pár vékony kolbász (én pusztai debrecenit vettem vagy mi)
100 gr füstölt, húsos szalonna vagy bacon
kevés olívaolaj
kis marék petrezselyemzöld
frissen őrölt feketebors
só

a szalonnát felkockázzuk, majd a forró olívaolajban ropogósra sütjük, félretesszük. a megpucolt, megmosott kelbimbót sós, forrásban lévő vízbe tesszük, 8 percig főzzük.

a hagymákat megpucoljuk, de egészben hagyjuk (starf mániája), és a szalonna zsírján nagy lángon 2-3 percig pirítjuk, majd hozzáöntjük a bort, és a nagy részét elpárologtatjuk, ebben finomak lesznek a hagymácskák. hozzáadjuk a kis falatokra vágott kolbászt, a lecsöpögtetett, félbevágott kelbimbókat, és nagy lángon sűrűn dobálva megpirítjuk, a végén pedig a hámozott, falatokra vágott almát is hozzáadjuk, ezzel együtt csak 1-2 percig pirítjuk, borsozzuk és megszórjuk az apróra vágott petrezselyemzölddel. kész is van.

az étel lényege, hogy se a kelbimbó, se az alma, se a hagymák ne főjenek túl puhára, neadjisten szét.

virtuális ölelés

még a vizsgaidőszak javában folyt, amikor megajándékoztak virtuális öleléssel, barátságszalaggal.

ők:

kedves gren, tenksz neked!:)

trinity, köszönöm neked is!

duende, neked is nagyon köszönöm!

kedves mindhármótoktól, hogy gondoltatok rám. köszönöm. az én öleltem pedig enikő lenne, fogadd szeretettel:) majd megölellek nemcsak virtuálisan is, jó?:D


és valakitől kaptam azt hiszem egy függőségeim-körkérdést, de az istenért sem találom a kommentet:-S még azért keresem kicsit. ha esetleg olvassa az, akitől kaptam, akkor ne habozzon megírni, hogy ő az:D

télies ragu

vettem majd' 200 grammnyi kurkumát. igaz, csak négyszáz forint volt, de akkor is. mit kezdjek húsz deka kurkumával? akinek van ötlete, szeretettel várom. most ezt készítettem, de ebbe is csak egy evőkanállal kellett a fűszerből, szóval maradt még kábé 19 deka:)

gesztenyés-gyökérzöldséges csirke

2 nagy csirkemell
500 g gesztenye (héjastul)
3 nagy sárgarépa
1 nagy petrezselyemgyökér (paszternák is jó lett volna még...)
nagy marék apró hagyma (gyöngyhagyma, azt hiszem)
kis pohár száraz fehérbor
250 ml húsleves
1 ek őrölt kurkuma
csipet szerecsendió
csipet fahéj
frissen őrölt feketebors
20 g vaj
só

minden gesztenyét kereszt alakban bevagdosunk, majd hideg vízbe tesszük és felforraljuk, pár percig előfőzzük. egy adagot kiszedünk, és mielőtt meghűlnének, megszabadítjuk őket a kemény és a belső héjuktól is.

közben a vajat felforrósítjuk, majd belerakjuk a falatokra vágott csirkehúst és nagy lángon minden oldalát kicsit megpirítjuk. ezután jönnek a nagyobb darabokra vágott zöldségek (sárgarépa, petrezselyemgyökér, esetleg paszternák, ha kaptunk. én persze nem kaptam) és a gesztenye, mérsékeljük a lángot és felöntjük a borral és a húslevessel, majd fűszerezzük a sóval, borssal, szerecsendióval, fahéjjal. fedjük le.

kicsit később hozzáadjuk a megtisztított, de egészben hagyott apró hagymákat is, rászórjuk a kurkumát az ételre, és mosmár hagyjuk a folyadékot párologni, kicsit sűrűsödni. melegítve is jó, akár önmagában, akár friss kenyérrel.

lazac, egyszerűen

végre fel tudom ezt a kaját is rakni a blogra, meg a sablonon is befejeztem a szerkesztgetéseket, most, hogy vége a vizsgaidőszaknak:) jó pár éve annak, hogy anyuci meg öcskös kinn éltek svédországban. valahogy ugyanígy január végén-február elején jártam kinn nálunk, s akkor írtam le a következő receptet, egy svéd újságból. elsőre kicsit túl soknak tűnhet a fetasajt (mármint a lazachoz), de igazából klassz "feltét" válik belőle, nem nyomja el a lazacízt. a paprika meg a chili meg igazán dob rajta. ez kábé a negyedik, vagy ötödik alkalom, hogy ezt készítettem azóta, mert ugye lazac nem mindig terem a hűtőben, de amikor terem, annál nagyobb az öröm.

chilis-fetasajtos lazac

2-4 személyre

2-4 leszálkázott, lebőrözött lazacfilé (egyenként kb 150-200 g)
100 g jó minőségű feta sajt
1 kis pohár tejföl
1 habanero chilipaprika
kevés őrölt pirospaprika
1-2 kápia paprika
só

a chilit értelenítjük, magtalanítjuk, majd nagyon apróra vágjuk (hogy aztán mindenhol csípjen.), a paprikát magháztalanítjuk és kis kockákra váguk, a fetát pedig nagyobb kockákra vágjuk (az élet egyszerű.). a lazacot megsózzuk, olívaolajjal megkent alufóliára pakoljuk. a kockára vágott dolgokat jól összekeverjük a tejföllel, megszórjuk kevés pirospaprikával és lazacszeletekre halmozzuk. 200 fokos sütőben 20-25 perc alatt készre sütjük. nekem a kencefice kicsit megbarnult, de a hal fincs szaftos maradt. én főtt krumplival ettem.

na ezt a szenyót nyúljad le, hapsikám...

...azaz valahogy így is lehetne reklámozni ezt a brilliáns ötletet:

"Elege van, hogy a szemé éhes munkatársai felzabálják Ön elől az otthon műgonddal elkészített betevő falatot?"

"Unod már, hogy az iskolatársaid nem hagynak semmit a tízóraidból?"

(Megjegyzem, az utóbbi eset személyes tapasztalaton is alapul...)

Megoldás:

Lopásellenes Szendvicses Zacskók:)))))


kép és forrás innen/itten