2008. szeptember 23., kedd

borban főtt kakas

Múlt héten beköszöntött a tél.

Persze a biológus bandát jóhogy múlt héten vitték terepgyakorlatra, amikor is zuhogott az eső, többek közt. Starf úgy kezdte, hogy reggel fél 8-ra átázott a vízálló (!) esőkabátja, aztán fokozatosan a többi réteg is. Külön öröm volt abban a mecseki, északi kitettségű, főleg gyertyános-tölgyesben, ahol egyébként a hőmérséklet alig haladta meg a hat fokot, szóval milyen klassz volt elázni, szétfagyni, vacogni, de azért teljesítjük a terepgyakot. És amikor már kezdtünk hozzászokni a vízhez, gondolván, rosszabb nem lehet; megjöttek a széllökések és a fák lombjain félúton megpihenő kövér esőcseppek az arcunkba vetették magukat. Igen mulatságos élmény, közben pedig szétázott papírra írjad az adatokat, stb., stb.

És nem fáztam meg, ez a csoda része. Jójó, volt egy kis orrfújás, meg torokkaparászás, de hála a forraltbornak, forrófürdőnek, mentateakúrának, hipphopp elmúlt. És akkor végre hazamentem. Úgyhogy Öcskös megkapta a születésnapi tortáját (csokis alappal, epres vaníliakrémmel és tejszínhabbal, pirított dióval a tetején), én pedig kaptam egy konyhakész fiatal kakast az udvarból, úgyhogy ez lett belőle, már ami a mellén kívüli testtájait illeti.

Coq au vin crouton-nal

A 22 gr vajat egy nagy fenekű lábosban felforrósítom, majd a kakas alsócombját, felsőcombját, szárnyát, nyakát és a hátát bedörzsölöm val, frissen tört borssal. Ezután a vajban addig forgatom, míg minden oldala szép barna nem lesz. Néha-néha nem árt felkapargatni a lesült pörköket. Ezután hozzáadok 2 fej vöröshagymát, 20 darab, megtisztított gombát, 100 gr csíkokra vágott szalonnát, és pár percig így kevergetem, óvatosan. Hozzádobok két gerezd fokhagymát is, ha úgy szeressük, akkor szétnyomva (ugye a másik lehetőség, hogy egészben hagyjuk).

Hozzáöntöm a 250 ml száraz vörösbort, az egy jókora evőkanál paradicsompürét, és az egy evőkanál kristálycukrot. Ha felforrt, hozzáöntöm az 500 ml húslevest is és a kakukkfűből, petrezselyemből és babérlevélből álló bouquet garni-t is. Nagyobb lángon felforralom, majd takarékra veszem a lángot (lehet kisebb rózsára is tenni). 50 percig lefedve főzöm, közben hozzádobálok két, hasábokra vágott sárgarépát is (attól függően, mennyire szeretnénk, hogy puha/félkemény legyen), majd ha másfél evőkanál liszttel kellően besűrítettem és kicsit még gyöngyöztettem, leellenőrzöm, hogy megpuhult-e a hús.

A húst egy tálalóba szedem a zöldségekkel együtt, a maradék szaftot pedig turmixgépben 22 gr vajjal homogenizálom. Megszórom apróra vágott petrezselyemmel, és aranysárgára pirított crouton-okkal tálalom.

A coq au vin-ről itt bűvösszakácsosan és itt angolul.

2 megjegyzés:

Grenadine írta...

de jó, hogy túlélted a terepgyakorlatot, és megosztottad velünk ezt a madarat! irtó jól hangzik, ha valaha képes lennék hozzáfogni, tuti imádnám. lehetne a tortát is közzétenni?

starfi írta...

frissen nagyon finom volt, gazdag ízekkel és szaftosan, de több forrásban is olvastam, hogy felmelegítve már nem olyan jó. majd délben meglátjuk:D

a torta meg semmi különös, anyu sima csokis tésztával indított, aztán főzött rá egy pudingot vaníliával. a tésztát háromfelé vágta, mindegyik lapot megkente a pudinggal, rápakolt pár fagyasztott epret (Öcskös imádja), megszórta pirított dióval, majd tejszínnel az egészet bekente, és kidíszítette még egy kis dióval. ennyi:)

a tészta meg azt hiszem vagy méteresnek volt a csokis része, vagy pedig feketeerdőmeggytortának az alapja.