2008. október 6., hétfő

első pécsi gasztroblogger-találkozó

Tegnap délután négy órakor (mi Taennel már 15:54-kor a helyszín körül jártunk:)) megtartottuk az első pécsi gasztroblogger találkozót. NoSalty már írt róla egy összefoglalót, én most megkímélem a nagyérdeműt. Persze azért, hogy ki mit hozott, felsorolom:)

Minimálna (az egész találkozó szervezője, amiért nagyon hálás vagyok, és minden tisztelet az Övé emiatt) két fogással rukkolt elő, az egyik egy rumos mazsolával turbózott gesztenyekrémleves, a másik pedig egy mesterien elkészített Éclair-fánk volt (najó, eklerfánk) stílusosan, málnás mascarponével megtöltve (miről utólag kiderült, hogy epres, bazz..., ennyit az ízérzésemről)

Taen egy elzászi almás-boros tortát sütött (de mekkorát!), aminek egy szeletét azóta is itthon őrzök, bár vészesen fogynak a készletek (ez célzás volt).

NoSalty liszt nélküli csokoládés diós kuglófot készített (és milyen finomat!), hozzá pedig forró csokit kortyolgattunk, egyenesen a termoszból.

Magam háromféle fogással készültem. Először én is süteményt szerettem volna, ám előre tudtam, hogy Taen almatortát készít. Jó-jó, igazság szerint semmi kedvem nem volt sütni, tésztát kutyulgatni, gőz felett csokoládét olvasztani, meg ilyen hasonlók, úgyhogy nem édeset készítettem. És milyen jól tettem, ugyanis a hölgyek mindannyian édes fogásokat kínáltak. És így én lehettem az első gasztroblogger-találkozó cukortúltengés elleni hős-megmentője:)

Olajbogyós-chilis fetakrém

200 gr feta
50-100 gr fekete olajbogyó (aki amennyire szereti), kisebb darabokra vágva
pár korty olívaolaj (3-4-5 ek.)
1 kisebb vörös chili, apróra vágva
1 marék bazsalikom
frissen őrölt feketebors
1 nagy gerezd fokhagyma

A fetát kockákra vágjuk. A fokhagymát nyomóval a sajtra eresztjük, majd rászórjuk az apróra vágott chilit is és az olajbogyókat is. A bazsalikomot vékony csíkokra vágjuk, az olívaolajjal együtt ezeket is hozzáadjuk a sajthoz, majd csak ezután keverjük össze. Nem baj, ha némelyik sajtkocka összetörik, morzsás lesz, így könnyebben a kenyéren marad, kenhetőbb (bár a találkozón kenyér mellé ettük).

Citromos uborka-avokádó saláta

2 avokádó
1 kígyóuborka
1 citrom húsa, kis darabokra vágva, plussz a leve
frissen őrölt feketebors (vagy zöld, az ízek fokozásáért)
olívaolaj
(esetleg thai bazsalikom, vagy reszelt citromhéj a tetejére)

Az avokádót meghámozzuk, kimagozzuk, csíkokra, majd darabokra vágjuk. Az uborkát hosszában négybe vágjuk, kimagozzuk (kanállal kapargatni a legegyszerűbb), esetleg néhol egy-egy csíkot lehúzunk a héjából, hogy szebb legyen. Az avokádót és az uborkát összekeverjük a citromdarabokkal, ráöntjük az összekevert citromlevet és olívaolajat, majd frissen őröl borssal megszórjuk. Thai bazsalikomot, vagy reszelt citromhéjdarabokat még el tudnék képzelni rá.

Garnélás-szezámmagos pirítósok

7-8 szelet fehér toastkenyér
300 gr garnéla
1 tojásfehérje
50 ml növényi olaj (optimálisan szezámolaj, lehet kevesebb is, lényeg, hogy kenhető massza legyen)
fél ek. só
3-4 újhagyma, apróra vágva
mindegyik pirítós tetejére szezámmag

A megpucolt garnélákat turmixoljuk a tojásfehérjével, az olajjal, a sóval. Ha nagyjából kenhető masszát kaptunk, hozzákeverjük az újhagymát is. Mindegyik kenyér héjait levágjuk, és átlósan félbevágjuk. Így háromszögeket kapunk, és mindegyik háromszög tetejére kanalazunk kb. diónyi masszát, elsimítjuk a kenyéren. Megszórjuk szezámmaggal és 220 fokos sütőben kb. 20 percig sütjük. Ha már szépen pirulnak a szélek és kicsit a szezám is megpirult, akkor van kész. Frissen, forrón, vagy melegen a legjobb, tartogatni és felmelegíteni nem az igazi. Legközelebb egyébként egész garnélákat is fogok rápakolni.

Klassz volt az első pécsi GBT, köszi Minimálna a szervezésért és a finomságaidért; Taen, az almatortáért; NoSalty, a diókuglófért, és az összefoglalóért!

2008. október 3., péntek

paprika & olajbogyók

Azt hiszem a probléma megoldódott, vírus nincs, "(c) starfokker" felirat van. De azért még nem örülünk előre a medve bőrére, várunk pár napot (hetet) a győzelem bejelentéséhez:)

Egyébként valamelyik este sajtvacsorát ettünk, friss bagettel, fehérborral, olajbogyóval és marinált sült paprikával. Igazából csak kétféle sajtot (Bleu d'Auvergne és egy friss, érlelt kecskesajt) vettem, de ez bőven elég volt, főként a következő kiegészítőkkel együtt. A receptek két személyre szólnak.

Marinált sült paradicsompaprika

3 piros paradicsompaprika
1 ek. fehérborecet
5-6 ek. olívaolaj (vagy teszem azt egy jókora löttyintésnyi adag)
ízlés szerint só, bazsalikom, kakukkfű, petrezselyem, stb.

UPDATE: Kápia paprikával nagyságrendekkel finomabb!:)

A paprikák minden porcikájukat láng felett (gáztűzhelyesek előnyben) szenesedésig sütöm. Ha egy elkészült, egy kisebb lábasba teszem, folpack-kal lefedem, így a saját gőzében megpuhul a héja, amit utána könnyedén le lehet kapargatni. Ha nem gáztűzhelyünk van, akkor állítólag villanysütőben, a paprikákat a rácsra fektetve, magas fokozaton is el lehet készíteni, bár ezt még nem próbáltam. Amint még egyel elkészülünk, azt is a folpack alá dobjuk.

Ha kihűltek, leszedegetjük a paprikák héját, amit egy mélytányér felett érdemes végezni, mert ha a leve kifolyik, jajj a marinációnak. A levet tehát a tányérban hagyjuk, a paprikákat felvágjuk csíkokra, vagy falatnyi darabokra. Hozzáöntjük az ecetet, az olajat, esetleg sózzukvagy zöldfűszerekkel is ízesíthetjük. Hidegen is finom.

Citromos olajbogyók

100 gr fekete olajbogyó
1 citrom
olívaolaj
frissen őrölt feketebors

A citrom héját lereszeljük, majd kinyomjuk a levét. A citromlevet összekeverjük az olívaolajjal, majd a bogyókra öntjük, a bogyókat összekeverjük. Borssal és a citrom héjával megszórjuk.

2008. október 2., csütörtök

sajtos sült gomba paradicsomszósszal

Hát, nehéz az élet. Igazából én mondom, sokszor könnyebb lenne megszökni, elmenni, hogy soha többé ne légy itt újra. A maradék életedben pedig fókákra vadászol az Északi-sarkon. Vagy indiánokkal törtetsz át az amazóniai esőerdőkön, majmot lősz, orchideákat csodálsz a fákon, vízesésekbe ugrálsz. Vagy Ausztráliában kenguruhúst sütögetsz, a bozótok tövében.

Lényeg az, hogy ne légy ott többé, ahol tévé, számítógép, iPod, vagy csak egyszerűen villany, mikró, szirénázó mentőautó van. Távol a műszaki világtól, távol minden számítógéptől, főleg. Ugyanis mérges, és csalódott vagyok, mert nem bírok vele. Mármint a számítógépemmel. Pár hete kaptam egy kis vírust, azóta nem kerek a világ. Azóta volt több víruskeresés, manuális törlések, vírusdefiníció-frissítések, és semmi. A fontos dolgokat már DVD-re írtam, úgymint fotók, dokumentumok, stb., és drasztikusan az egész oprendszert újratelepítettem Gitta (a közös blogunk társszerzője) segítségével.

Itt kellene happy end-nek lennie. De nincsen, ugyanis a vírus új köntösben jött, látott, talán még nem győzött (olyan mint valami mexikói gonosz sorozathős, komolyan). És most azt játszuk, hogy a "Sajátgép"-en keresztül semmit nem érek el. Mondjuk én kicsit ravaszabb vagyok, és vargabetűvel mindenhová be tudok jutni, de azért ennek mégsem így kellene működnie. Meg mi van, ha közben egyszercsak gondol egyet a gép és összeomlik? Úgyhogy, megoldás kerestetik. Például egy repülőjegy a brazil esőerdőkbe.

Közben azért főzök is, fotózok is, csak másik gépről nehezebb összehozni a posztolást. A fotókról azért fog lemaradni a (c) starfokker felirat, mert az itteni fotosopp betűkészletét nem képezi. Majd fixolom a problémát, amint nem beteg a gép.

Paradicsomszósszal sült szalonnás gomba

2 doboz konzervparadicsom
25 gombafej, megmosva
8-9 szelet angolszalonna
3 fej fokhagyma
150 ml fehérbor
pár csepp borecet
frissen őrölt feketebors
125 ml húsleves
kakukkfű, bazsalikom
finomra reszelt parmezán
olívaolaj


Az olívaolajon megfuttatjuk a vékony szeletekre vágott fokhagymát. Hozzáöntjük a paradicsomkonzerveket, közepes tűzön felforraljuk. Hozzáadjuk a fehérbort, a húslevest, kis lángon kábé 15 percig főzzük, közben néhányszor megkeverjük. Ezután borsozzuk, sózzuk, majd addig főzzük, míg a paradicsomot könnyen szét lehet nyomkodni, és kezdi elfőni a levét. Ekkor hozzáadjuk a kakukkfüvet, a pár csepp vörösborecetet és nagyobb lángon óvatosan (gyakori keverés mellett) elfőzzük a levét. Sűrű paradicsomszószt kell kapnunk, melyet a végén csíkokra szelt bazsalikomlevelekkel ízesítünk.

Egy tűzállő edénybe beleöntjük a paradicsomszószt, a gombákat betekerjük a vékonyra metélt angolszalonnával és a szósz tetejére helyezzük őket. Megszórjuk a sajttal, majd meglocsolgatjuk olívaolajjal. 230 fokos, előmelegített sütőben 15-20 percig sütjük. Bagettal, vagy friss fehér kenyérrel tálaljuk.

Az eredeti ötlet Jamie Oliver: Jamie vacsorái könyvében található.

2008. szeptember 23., kedd

borban főtt kakas

Múlt héten beköszöntött a tél.

Persze a biológus bandát jóhogy múlt héten vitték terepgyakorlatra, amikor is zuhogott az eső, többek közt. Starf úgy kezdte, hogy reggel fél 8-ra átázott a vízálló (!) esőkabátja, aztán fokozatosan a többi réteg is. Külön öröm volt abban a mecseki, északi kitettségű, főleg gyertyános-tölgyesben, ahol egyébként a hőmérséklet alig haladta meg a hat fokot, szóval milyen klassz volt elázni, szétfagyni, vacogni, de azért teljesítjük a terepgyakot. És amikor már kezdtünk hozzászokni a vízhez, gondolván, rosszabb nem lehet; megjöttek a széllökések és a fák lombjain félúton megpihenő kövér esőcseppek az arcunkba vetették magukat. Igen mulatságos élmény, közben pedig szétázott papírra írjad az adatokat, stb., stb.

És nem fáztam meg, ez a csoda része. Jójó, volt egy kis orrfújás, meg torokkaparászás, de hála a forraltbornak, forrófürdőnek, mentateakúrának, hipphopp elmúlt. És akkor végre hazamentem. Úgyhogy Öcskös megkapta a születésnapi tortáját (csokis alappal, epres vaníliakrémmel és tejszínhabbal, pirított dióval a tetején), én pedig kaptam egy konyhakész fiatal kakast az udvarból, úgyhogy ez lett belőle, már ami a mellén kívüli testtájait illeti.

Coq au vin crouton-nal

A 22 gr vajat egy nagy fenekű lábosban felforrósítom, majd a kakas alsócombját, felsőcombját, szárnyát, nyakát és a hátát bedörzsölöm val, frissen tört borssal. Ezután a vajban addig forgatom, míg minden oldala szép barna nem lesz. Néha-néha nem árt felkapargatni a lesült pörköket. Ezután hozzáadok 2 fej vöröshagymát, 20 darab, megtisztított gombát, 100 gr csíkokra vágott szalonnát, és pár percig így kevergetem, óvatosan. Hozzádobok két gerezd fokhagymát is, ha úgy szeressük, akkor szétnyomva (ugye a másik lehetőség, hogy egészben hagyjuk).

Hozzáöntöm a 250 ml száraz vörösbort, az egy jókora evőkanál paradicsompürét, és az egy evőkanál kristálycukrot. Ha felforrt, hozzáöntöm az 500 ml húslevest is és a kakukkfűből, petrezselyemből és babérlevélből álló bouquet garni-t is. Nagyobb lángon felforralom, majd takarékra veszem a lángot (lehet kisebb rózsára is tenni). 50 percig lefedve főzöm, közben hozzádobálok két, hasábokra vágott sárgarépát is (attól függően, mennyire szeretnénk, hogy puha/félkemény legyen), majd ha másfél evőkanál liszttel kellően besűrítettem és kicsit még gyöngyöztettem, leellenőrzöm, hogy megpuhult-e a hús.

A húst egy tálalóba szedem a zöldségekkel együtt, a maradék szaftot pedig turmixgépben 22 gr vajjal homogenizálom. Megszórom apróra vágott petrezselyemmel, és aranysárgára pirított crouton-okkal tálalom.

A coq au vin-ről itt bűvösszakácsosan és itt angolul.

2008. szeptember 17., szerda

beállok a sorba

Ezzel a recepttel már tavaly óta szemeztem, amióta megvettem Londonban a Szakácsok könyvét. Viszont milyen jól tettem, főleg hogy 6, azaz hat (!) fontért jutottam hozzá:) Most, hogy már mindenki elkészítette és már felesleges felraknom a blogra, lehet kapni jó érett paradicsomot, én is megcsinálom, mert nagyon tetszik. Főleg, amióta megbarátkoztam a halszósszal , semmi akadálya, hogy akármilyen receptbe löttyintsem bátran. A cím némi gondot okozott, ugyanis úgy fordították magyarra, hogy paradicsomos chililekvár. Namármost mindenki láthatja a mennyiségekből, hogy ez nem is chililekvár, hanem paradicsomlekvár, igaz? Az eredeti neve tomato chili jam egyébként. A recepten persze variáltam, mert a 300 gr cukrot túl soknak találtam, továbbá kevesebb chilit és kicsit több paradicsomot használtam.

Chilis paradicsomlekvár

kb 650 gr érett paradicsom
1 jókora darab (két hüvelykujjnyi) gyömbér, lereszelve
4 gerezd fokhagyma, fokhagymapréselve
2 ek halszósz
3 piros chilipaprika, vékonyra szelve, magostul
140 gr cukor

A paradicsom felét turmixoljuk a gyömbérrel és a halszósszal. Kis lángon feltesszük főni a paradicsom másik felével, amit apróra vágunk. Hozzáadjuk a fokhagymát, a chilit és a cukrot (és azt a 100 ml vörösborecetet, amit én persze kifelejtettem a receptből, de így is nagyon jó lett; az eredeti hozzávalók mennyiségét ld. a könyvben). Lassú tűzön kezdjük forralni, a képződő habot leszedjük a tetejéről. Időnként megkevergetjük, hogy ne ragadjon le, illetve hogy a leragadt lekvárt felkapargassuk:) Egy idő után elfővi a levét, sűrűsödik, fényesedik, és akkor lesz jó, amikor már elég sűrű. Ez nálam kb. egy órát vett igénybe. Nagyon finom lett, főleg a végén, mert a köztes kóstolgatás során vett minták nem voltak túl bizalomgerjesztők. Én pirított zsemlére kentem és megkoronáztam egy-egy tükörtojással (az ötletet a Szakácsok könyve adta ofkorz).

A Szakácsok könyvéből.

És Starfi most hazamegy a anyukájához és az öcsköséhez, mert utóbbinak születésnapja lesz.

2008. szeptember 5., péntek

cékla, első adag

Még Norvégiában lőttem a következő receptet. Az újság különböző zöldségeket vett célpontba és három fogást készített mindegyik alapanyagból. Volt egy céklás, egy kiwis és egy csicsókás kiadás is, ennek megfelelően ezek a receptek valamikor majd várhatóak a közeljövőben. A legizgalmasabb szerintem a csicsókás recept-adag lesz, de egyelőre még várni kell a szezonjára. Céklát viszont már lehet kapni, frisset, olcsón. Nézzük kicsit, mi is az a cékla, kicsit közelebbről. Ha valaki nem ismerné:)

A cékla (Beta vulgaris, esetleg subsp. vulgaris) a libatopfélék családjába tartozik. Elsősorban gumóját fogyasztjuk, azonban vannak, akik a zsenge leveleit is megeszik. A céklát a főniciaiak, sumérek, babilóniaiak termesztették, tőlük került az ókori Rómába, ahonnan egész Európában elterjedt.

A rómaiak a céklalevet afrodiziákumnak tartották (nyilván a színe miatt), Nagy Károly pedig erről a növényről is elrendelte, hogy a királyi kertek mindegyikében kell ültetni (ugyanígy rendeltetett például a kövirózsával is, csak éppen az a villámoktól volt köteles megvédeni azokat a házakat, amelynek a tetejére ültették). A cékla gumója bőven tartalmaz aszkorbinsavat (C-vitamin) és fólsavat, a levele pedig retinolban gazdag (A-vitamin).

A vitaminokon felül egy sor klassz dolog szerepel a hatóanyagai közt. A legfontosabb talán a betamin, melynek immunrendszer-erősítő hatása és tumorellenes aktivitása van, ezenfelül sok vasat tartalmaz, így vérképző hatása is van. Hippokrátész például a cékla leveleit sebkötözésre használta (és milyen jól tette, ugyanis szabadgyökfogó és sejtanyagcserét helyreállító hatásról is beszámoltak a cékla leveléből és gumójából kinyert lé esetében).

Burger céklából és sertésből, céklaraitával és salátával

1 cékla, meghámozva, lereszelve
600 gr darált sertéshús
1 tojás
só, frissen őrölt bors
olívaolaj
4 hamburgerzsemle
lila színű saláta:) pl Lollo rosso, v radicchio, mángoldlevelek, stb.
egy-két ek. növényi csíra

a raitához:

2 dl crème fraîche, házilag (ld. Ízbolygónál)
2 cékla, meghámozva, lereszelve
1 finomra reszelt fokhagyma
fél vörös chili, apróra vágva
pár lilahagyma-szelet

A darálthúst összekeverjük a reszelt céklával, a tojással, sózzuk, borsozzuk és kábé 4 nagyobb húspogácsát formálunk belőle. Ezt legegyszerűbb egy műanyag vágódeszkán, vagy tiszta konyhapulton. Ügyeljünk rá, hogy ne legyenek túl vastag, mert a sütés közben meg fognak kicsit dagadni, azaz a közepe nyers maradhat (marha esetében nem is bánnám :D ).

Olívaolajjal megkenjük mindegyik burger tetejét, majd felforrósított serpenyőben úgy rakunk 2 fasírtot, hogy az olajos fele legyen alul. Két percig magas lángon sütjük, közben megkenjük a felfelé néző oldalát is, majd megfordítjuk és két percig sütjük azt az oldalát is. Ekkor takarékra vesszük a lángot, és mindegyik oldalát körülbelül 7-7 perc alatt megsütjük (többször is átfordíthatjuk közben). Amíg a másik kettőt sütjük, kb. 50 fokra felmelegített sütőben tudjuk melegen tartani a már kész húspogácsákat.

A céklaraitához a reszelt céklát összekeverjük a crème fraîche-sel, a lereszelt fokhagymával, a chilivel. A hamburgerzsemlét megpirítjuk, ráhelyezünk pár levél jól megmosott salátalevelet (ez fontos, különben sercegni fog a homok a fogunk alatt...), a burgert és egy-két ek. céklaraitát. Ráadásként pár vékonyra vágott lilahagymaszeletet nyomunk a raitába, mint valami bóbitát.

Az okosságok a wikipediáról, a Natúrkonyha c. könyvből, és Szabó László Gy. Gyógynövény-ismereti Tájékoztatója c. tankönyvéből valók.

Egyébként ez volt a századik bejegyzésem.

2008. szeptember 4., csütörtök

kreatív lettem

...vagy mi a szösz. Persze már nem most, dehát mikor is tartottam én be pontosan mindenféle határidőhöz tartandó eseményt?:)

A kreatív blogger díjakat Minimálnától, Vkorsitól, Pankától és Cookingstartól kaptam meg. Nagyon kedves Tőletek, köszönöm szépen:)

A játék szabályait nyilván már minden gasztroblogger/bloggerina (is) kívülről fújja, de ha valaki elfelejtette volna, akkor íme:
-kiteszem a logót a blogomba
-belinkelem azt a személyt, akitől kaptam
-megnevezek 5 blogot- belinkelem a blogokat
-üzenetet hagyok a kiválasztott személyeknek

A logó már kinn is van, a donorokat belinkeltem, már csak az utolsó kettő feladat várat magára.

1. Cookingstar - mert sok ihletet kapok tőle és rengeteget lehet tanulni az írásaiból, ráadásul még szórakoztat is, mert ugye mintha a Bátyámat olvasnám:)

2. Ági főz - Minimál képek, klassz receptek, nem is kell több.

3. Pranté - Gyönyörű képeket készít, klasszul főz, de hát mi másért is kapná a logót?:)

4. Kísérleti konyha - Beatbull munkásságához szerintem semmit nem kell hozzáfűzni.

5. Orient Express - Mert az ázsiai konyha a kedvencem, és ők ezt csinálják (Mamma és Kicsivú) és milyen jól csinálják.

Na, most már csak szólok Nekik és akkor készen is vagyok. Még egyszer köszönöm a logót mindenkinek:)

csütörtök esti szenyó

Tegnap este sült csirkét sütöttem Szakácsok könyve-módra, és mondanom sem kell, hogy a technika tökéletes, mint minden eddig kipróbált recept a könyvből. Majd legközelebb lesz erről is egy poszt, csak most túl éhesek voltunk a fotózáshoz/precíz szeleteléshez, úgyhogy csak egy gyors tepsis mártást kapott a madár meg egy kis pirított krumplit. Mára össz-vissz egy comb maradt, így abból készítettem szendvicset.

Csirkehúsos-sárgarépás szendvics tortillában

2 személyre

2 tortillalap
pár ek. guacamole-szósz
2 közepes sárgarépa megházmova, lereszelve
maréknyi szárított áfonya
2-2 szelet füstölt sajt (vagy füstöletlen)
1 csirkecomb (felső és alsó együtt)

A csirkecomb húsát falatnyi darabokra tépkedjük. A tortillalapokat kiterítjük (előtte meg is melegíthetjük, de akkor gyorsnak kell lenni, mert ha kihűl, törékeny lesz), és az egyik felüket megkenjük guacamole-mártással (vagy kis dijoni mustárral, majonézzel, vagy akármilyen szósszal). Rászórjuk a sárgarépát, a húsfalatokat, az áfonyát és a kisebb csíkokra vágott sajtot. A szélső végeket behajtjuk, szorosan feltekerjük, kicsit lenyomkodjuk. Középen kettévágva tálaljuk. Hozzá kínálhatunk chiliszószt, plussz guacamolét és tejfölt is.

A szeptemberi Tv Paprika Magazinból.

2008. szeptember 2., kedd

padlizsános vega starfi

Asszem padlizsánfüggőségem van.

Fűszeres padlizsán tofuval


2 nagyobb padlizsán
250 gr tofu
2-4 vörös chilipaprika
4 gerezd fokhagyma
jókora adag friss gyömbér
1 vöröshagyma
3 ek. pálmacukor (vagy puha barnacukor)
2 ek. frissen facsart lime-lé
2 ek. halszósz
1 ek. olaj
jókora adag apróra vágott bazsalikom

Egy serpenyőt olaj nélkül felhevítek, majd a padlizsánt szenesedésig sütöm benne, mindegyik oldalát. Félreteszem, hagyom kihűlni, majd átlósan 2 cm vastag szeleteket vágok belőle (és kisebbre is vágdosom). A tofut leszűröm és kockákra vagy tégla alakúra vágom.

Egy turmixban összekeverem a chilit, a fokhagymát, a gyömbérgyökeret, a hagymát, a cukrot, a lime-levet és a halszószt.

Az olajat felhevítem egy serpenyőben, az összeturmixolt kutyulékot 1 percig, kevergetve sütöm benne. Hozzáadom a padlizsándarabokat és puhulásig kevergetem. Ezután hozzáteszem a tofut is, nagy lángon kicsit összesütöm a zöldséggel, majd beledobálom a bazsalikomot is.

Tálaláskor megszórom friss chilivel és plussz bazsalikommal is és plussz lime-levet is lehet rá csöpögtetni.

MEGJEGYZÉS: A sült padlizsándarabokat nagyon nehéz pálcikával enni.

A "The Essential Asian Cookbook"-ból.

2008. augusztus 31., vasárnap

(utó)vkf! XVIII, másodszor

Ezt a receptet másodhegedűsnek képzeltem először, de nem lehet elhanyagolni, mert annyira klassz lett. És ha ez nem is jön le rögtön a receptről és a képről, legyen annyi elég, hogy nagyon hasonlít a cheesecake-hez. Már az íze. És akkor így már világos a miért. Persze az eredeti recept nem ezt a kekszalapot szánta a tortácskának, de ha már újítunk (az előző receptben), újítsunk itt is. És hála az égnek, hogy újítottam, így felidézhettem a Londonban kóstolt cheesecake-k fergeteges ízét. (Egyébként nemcsak hogy kóstoltam, minden nap elfogyasztottunk egy egész tortát, majdnem egy hétig.)

Almás és körtés túrótortácskák

az alaphoz:

1 csomag (250 gr) Hobbit keksz
50 gr vaj, megolvasztva
1 tk. só

a túróhoz:

250 gr túró
1 ek. frissen facsart citromlé
kevés kardamom (függőség, tudom)
egy kis kupica vodka
1 tojássárgája
kb. 100 gr méz
kis marék vágott nagyszemű mazsola

a gyümölcsös feltéthez:

3-4 kisszemű, savanykás alma
1-2 körte
1 csomag színtelen tortazselé
fahéj és kardamom
2 ek. citromlé
4 ek. méz
200 ml almalé

A kekszet ledarálom, és összekeverem a sóval, majd az olvasztott vajjal. A túró hozzávalóit összekeverem. A gyümölcsöket szeletekre vágom, kis citromlével lecsöpögtetem, hogy ne barnuljanak meg. Egy muffinsütőt kibélelek muffinpapírral. Az aljába beleteszek 1-2 evőkanálnyi kekszmorzsát, majd elegyengetem, hogy mindenhol egy kb. egycentis réteg legyen belőle. Erre jön a túró, amit szintén megtömködök és ellaposítok úgy, hogy ne egészen érjen fel a muffinforma pereméig. Erre ráhelyezek pár szelet gyümölcsöt, amit ízlés szerint megszórok fahéjjal vagy kardamommal. A sütőt 175 fokra előmelegítem, majd 25 percig sütöm a tortácskákat, majd egy tányérra teszem őket (papírostul).

A tortazselét a csomagoláson olvasható módon elkészítem, de 200 ml almalével, a 2 ek. citromlével és 4 ek. mézzel. Ha már nem annyira forró, de még nem dermedt meg, a tortácskák tetejét elárasztom vele, majd kicsorgatom onnan a felesleget (ezért fontos, hogy ne érjen a papír pereméig a süti). Így szép csillogó felületű gyümölcstortácskákat kapok. Ha ez megvan, kibontom őket a papírból, és hűtőbe teszem (már amit nem zabálunk eszünk meg rögtön.)

Külön öröm, hogy a gyümölcsök a saját gyümölcsfáimon termettek:)

Koprodukció Les-zel.

(utó)vkf! XVIII, először

Igen, tudom, hogy elkéstem. Nem is kicsit. De nem is mentegetőzöm, most készültem csak el a „pályaművekkel”, hát posztolom, hátha valakinek azért még bejön. Ízbolygó kolléganő túros recepteket kért a gasztrobloggerektől, ami, bevallom, először kemény diónak bizonyult. Valamiért nem vagyok szenvedélyes túrófogyasztó, pedig igazság szerint nagyon szeretem. Csak egyszerűen nem veszek túrót, így elég ritkán eszek túrógombócot, túrótortát, körözöttet, csak hogy az egyszerűbbeket említsem. De milyen jó ötlet volt Tőle, milyen fantasztikus kajákat csináltatok!

Ami először eszembe jutott, az a Szakácsok könyve volt, méghozzá a benne található, ricottából készülő malfatti-recept. Tetszett a gombóc-ötlet, de mivel ilyentájban nehéz spenótot találni a piacon/hipermarketekben, így az ötletet elvetettem. Pár napig nem is foglalkoztam a gondolattal, aztán villámként ért a felismerés. Hát muszáj nekem teljes pontossággal követni a receptet? (Nem hát.)

És akkor megszületett a következő recept-ötlet, amit tegnap el is készítettem, nagyobb gondokkal és kisebb módosításokkal, ld. később. Megjegyzem, milyen jól tettem, hogy nem ugyanazt a receptet követtem, mert hát több kiváló blogger is elkövette a malfattikat, név szerint Cserke és Sajtkukacék, és nehéz lenne a nyomukba érni.

Így hát:

Ricotta-galuskák kétféle gyümölcsös pürével

a galuskákhoz:

250 gr ricotta
20 gr parmezán
1 egész tojás és 1 tojássárgája
3 kardamom mozsárban összetört magja
1 citrom reszelt héja
2 ek finomliszt

a kardamomos-bazsalikomos őszibaracköntethez:

2 érett őszibarack
4 kardamom mozsárban összetört magja
150 ml száraz fehérbor
2 ek. pálmacukor, lereszelve
1 ek. összevágott friss bazsalikomlevél

a chilis mangóöntethez:

1 érett mangó húsa
1 vörös chilipaprika, kimagozva
150 ml száraz fehérbor
1 ek. pálmacukor, lereszelve

A ricottás gombócokhoz valókat gyorsan elkeverem, de nem túl sokáig; a lisztet csak akkor keverem hozzá, ha már kész a massza. Forró vízbe teszek két evőkanalat, majd ezzel formázok galuskákat és egy enyhén belisztezett tepsire/tányérba teszem a formázott gombócokat. Ha készen vannak, meghintem kevés liszttel mindegyiket és a hűtőbe teszem legalább két órára.

A baracköntethez a cukrot kevés vízzel (1 tk.) egy kis lábosban felolvasztom, majd hozzáöntöm a bort. Óvatosan 3-4 ek. mennyiségűre forralom, majd beledobálom az őszibarack felkockázott húsát, és lassú tűzön izééé „dzsemet” főzök belőle. (Komolyan.) Ízesítem a kardamommal, majd turmixgépben pürésítem. Ezután visszaöntöm a lábosba és belekeverem a bazsalikomot, kicsit felmelegítem, majd félreteszem. (És a barack-kardamom-bazsalikom hármasa az égben köttetett, én mondom.)

A mangópürét nem hővel készítjük (nem főzzük), mert nem lesz mangóízű (saját tapasztalat). Tökéletesen érett mangót kaptam, erre semmi íze nem lett a barackoshoz hasonló módon készített pürének. Megoldás: az édes bor-redukciót elkészítem, majd beleteszem a kimagozott, karikára vágott chilipaprikát. Kicsit melegítem, majd lehűtöm és ezt a keveréket öntöm a turmixolt mangóhúshoz.

A ricottás gombócoknak egy nagy edényben vizet forralok, 2 ek. sóval. Ezekbe két-három adagban főzöm ki a galuskákat. Ha feljönnek a felszínre, még kb. 5 percig kell főzni őket, majd egy konyharuhára szedem ki őket, hogy lecsepegjenek.

Tálalás:
pár galuskát a tányér közepére rendezek, körbecsorgatom a gyümölcsös öntetekkel, és kevés citromlében és mézben marinírozott gyümölcsöt is rendezgetek melléjük.

Az eredeti ricottás malfatti receptet ld. a Szakácsok könyvében, az eredeti változatot pedig Cserkénél és Sajtkukacéknál.

2008. augusztus 28., csütörtök

curry, újra

Lassan sajnos elmúlik a nyár, hazajöttem a nyaralásokból. Jó volt Norvégiában, jó volt a Balatonon (Balatonon mindig jó, Norvégiában meg most voltam először). Különben mentálisan készülök a szorgalmi időszakra. Kicsit talán túl korán jött ez a félév. Most úgy érzem, az ideális kezdési időpont úgy október végére, november elejére eshetne.

Másik dolog miatt viszont örülök. Szeretem az őszt, szeretem, hogy sokféle gyümölcsöt-zöldséget lehet enni ilyenkor – ebből pedig egyenesen következik, hogy jókat és sok zöldséges-gyümölcsöset lehet főzni. Például, mostanában, tökkel, cukkinivel, patisszonnal. Pontosabban patisszonnal, megint.

Sertés-curry patisszonnal

1 ek. olaj
2 ek. sárga curry krém (curry paste)
500 gr sertéscomb, kockákra vágva
1 doboz kókusztej
125 ml víz
1 nagyobb patisszon, meghámozva, kimagozva, kockákra vágva
6 kaffir lime levél
1 ek. halszósz
1 ek. pálmacukor (lereszelve)
2 vörös chilipaprika, vékonyra szeletelve
bazsalikomlevelek
őrölt chili


Az olajat felmelegítem, hozzáadom a curryt, majd egy percig kevergetem. Beledobálom a húst, magas hőmérsékleten addig kevergetem, amíg aranyszínű nem lesz. Ekkor hozzáöntöm a kókusztejet, a vizet és beleszórom a lime-leveleket is. 10-15 percig kis lángon, fedő alatt gyöngyöztetem, majd hozzáadom a patisszont, a halszószt, a cukrot és kevés sót is. A patisszont éppen-puhulásig érdemes főzni, teljesen puhán nem olyan jó. Ha kész, rászórom a chilipaprikát, megszórom őrölt chilivel, bazsalikomlevelekkel és forrón tálalom. Mellé főtt rizst lehet adni, én nem körítettem semmivel.

Inspiráció: The Essential Asian Cookbook

egyéb curry-k: Csirke-curry, Marha-curry fehér spárgával

2008. augusztus 8., péntek

chaiból, nem télire

Nagyon klassz nyári ital, fűszeres, de mégis frissítő. Nekem eddig mindig őszi-téli hangulata volt a chai teáknak, ezzel viszont abszolúte nyári hangulatot lehet teremteni. Persze napsütés sem árt hozzá:)

Chai Punch


900 ml chai tea (fűszeres, indiai tea)
100 gr cukor
1 narancs
1 lime
1-2 rúd fahéj
200-300 ml szénsavmentes ásványvíz (opcionális)
1-2 ág citromfű
1 kis marék bazsalikomlevél

A teát elkészítem (én 3-4 filterből szoktam, de nem szabad túl sokáig állni hagyni, csak amennyit ír, mert könnyen megkeseredik), belekeverem a cukrot, kissé kihűtöm. A narancsot és a lime-ot felkarikázom, a fahéjrudakkal együtt a teába dobálom. Hozzáadom a zöldségeket is, majd 2-3 órán keresztül hűtőben állni hagyom. Tovább nem érdemes, mert a narancshéjtól és a fahéjtól is keserű lehet az ital. Ezután kiszűröm a szilárd részeket belőle, a narancs-és a limekarikák levét belepréselem. Ha kissé hígítani szeretném, hozzáöntöm az ásványvizet is. Jégre hűtve tálalom.

Az egyik TvPaprika Magazinból.

patisszonnapra

Egyik kedvenc nyári ételem. Egyszerű és az utolsó nokedliig elfogyott. Persze csakis úgy szeretem, ahogy Anyu csinálja.

Patisszonpörkölt nokedlivel


2 patisszon (nem túl nagyok)
1 fej vöröshagyma
1 kisebb paradicsom
1 zöldpaprika
1-2 ek. zsír vagy napraforgóolaj
pirospaprika
frissen őrölt feketebors
jókora csokor petrezselyemzöld


A patisszont meghámozom, kockákra vágom. A zsiradékon megfuttatom a hagymát, hozzáteszem a kisebb darabokra vágott paradicsomot, a zöldpaprikát, megszórom 1-2 ek. pirospaprikával, lehúzom a tűzről, majd jól elkevergetem. Ezután hozzáadom a patisszont, kicsit összepárolom (pár perc), majd felöntöm kevés vízzel, ami ugye a szaftot adja majd, megsózom. Jókora adag borsot őrlök bele.

A külön kifőzött nokedlit beleforgatom, jól átmelegítem, hozzáadom az apróra vágott petrezselyemzöldet is. Kovászos uborkával, tejfölös uborkasalátával, vagy valamilyen zöldsalátával tálalom. Mint például a következő.

Zöldsaláta ánizskaporral


1 pohár kefirbe/joghurtba 1-2 ek. mézet keverek, meg jó pár szál, apróra vágott metélőhagymát, 2-3 szálnyi zsenge ánizskaprot (ami ugye az édeskömény levelének szofisztikáltabb neve, köszi Beatbull). A salátát falatnyi darabokra vágom, a paradicsomokat cikkekre, majd leöntöm a kefires öntettel.

két nyaralás között

Köszönöm szépen a kreatív blogger díjakat Minimálnának, Vkorsinak, Pankának, nagyon kedves tőletek. Én nagyüzemben nyaralgatok, pihengetek, és főzök-sütök-grillezek-bográcsozok is, csak éppen nem itthon, hanem más konyhában. Úgyhogy nem untam meg a főzést:) Viszont nem is archiválok, szégyenszemre. Most pár napig otthon voltam Anyunál, és mivel a fotóapparát is meggyógyult, vittem magammal. És amikor főztünk, fotóztam és csak utána ettünk, Anyu nem is panaszkodott. Először ezt a reggeli-ötletet posztolnám. Nem nagy cucc, de jót reggeliztünk belőle.

Zöldfűszeres-kefires paradicsomsaláta


2 érett paradicsom
100 gr zöld olajbogyó
150 ml kefir
2 ek. tejföl
nagy csokor metélőhagyma
pár szál édesköménylevél
kevés só

A paradicsomot falatnyi darabokra vágom. A kefirt összekeverem a tejföllel, a sóval, az apróra vágott zöldfűszerekkel, belekavarom az olajbogyót és a paradicsomok háromnegyedét. Ezután ráborítom a maradék paradicsomot, pár szál édesköménnyel díszítem. Rozskenyérrel, knäckebröddel tálalom.

Amint hazatérek az újabb adag nyaralásból (Norvégia és Balcsi, 1-1 hét), felrakom a linkeket, meg a kreatív bloggeres logót, meg a többi elmaradásom.