vörösboros marharagu aszalt szilvával és vörösáfonyával

anyukám évtizedek óta készíti a következő ételt. már kiskoromban is ott gőzölgött a karácsonyi asztalon. hagyományosan ünnepekkor ettük, ám idén elmaradt, úgyhogy pár napja készítettem el. igazi téli étel, lassan fő, krumplipürével tuti. az eredeti recept a finn konyha című könyvben található, ünnepi ragu néven. ott szarvashússal készül, friss vörösáfonyával (puolukka vagy svédül lingon), úgyhogy a szarvasból marha lett, a vörösáfonyából pedig tőzegáfonya (amit itthon vörösáfonyaként árulnak). aszalt szilva is került most bele, mert remek ízt ad a marhahúsnak és a vörösboros szaftjához is illik.

aszalt szilvás-vörösáfonyás marharagu

1000 g marhalábszár

2 nagy fej vöröshagyma

egy nagy marék aszalt szilva (kb 150 g)

egy marék vörösáfonya (kb 100 g)

200 ml száraz vörösbor (én villányi kadarkát használtam)

10 szem egész feketebors

egy ek liszt

kis ág rozmaring ill. kis ág kakukkfű

só

a sütőt 175 fokra előmelegítjük. a marhahúst falatnyi kockákra vágjuk, a hagymát felkarikázzuk. a húst a hagymával együtt egy tűzálló sütőedénybe tesszük, rászórjuk a borsot, megsózzuk, megszórjuk a liszttel, kicsit összeforgatjuk, majd hozzáadjuk a fűszernövényeket is. hozzáöntjük a vörösbort (lepje el egy kicsit a húst), majd a sütőben másfél-két óra alatt puhára főzzük. a sütés utolsó fél órájában hozzáadjuk az aszalt szilvát és a vörösáfonyát is. párolt rizzsel, vagy krumplipürével illetve vajon pirított gombával tálaljuk.