miután túlestünk a bemutatkozáson (ahol mindenki a saját nevére koncentrál), együtt hazajöttünk. megismerkedtünk és mondhatom, a rebarbara egy jó dolog! először almával párosítottam, meg azért került bele kevés eper is (a színét javítandó), de legközelebb, ha még hozzájutok, chutney-t és lekvárt is főzök belőle. az íze kellemesen savanykás, jól kiegészíti az epret, az almát, vaníliával pedig remek. ezért is született ez a vaníliakrémes süti, ami kissé időigényes, de nagy adag lesz belőle, úgyhogy bátran neki lehet állni. megéri.
rebarbarás-almás sütemény vaníliakrémmel
a tésztához:400 g liszt
250 g vaj
125 g cukor
1 tk sütőpor
csipetnyi só
1 tojás
a töltelékhez:
1 ek házi zsemlemorzsa
800 g rebarbara
1000 g alma
4-5 ek cukor
kevés fahéj
víz
a kompótléhez később 2 zselatinlap
a vaníliakrémhez:
350 ml zsíros tej
1 vaníliarúd
3 tojássárgája
4 zselatinlap
3 púpozott ek cukor
200 ml tejszín
a tésztához valókat összegyúrjuk, ha nem akar összeállni, 1-2 evőkanál vizet is adunk hozzá. cipóvá formázzuk, alufóliába csomagoljuk és hűtőben 1 órát pihentetjük.
az almát meghámozzuk, kimagozzuk, darabokra vágjuk. a rebarbarát jól megmossuk, végeit levágjuk és feldaraboljuk. az almát és a rebarbarát egy edénybe tesszük, rászórjuk a cukrot, a fahéjat és kevés vizet adunk hozzá. lefedve, kis lángon kb 5 percig pároljuk (forrástól számítva). nem kell, hogy teljesen kész legyen. ezután leszűrjük, de a levét megtartjuk (színjavítás szempontjából én pár szem darabokra vágott epret is adtam az almához). a gyümölcsöt lecsöpögtetjük, a kompótlevet felforraljuk. a zselatinlapokat beáztatjuk, majd kinyomkodjuk és a besűrűsödött léhez adjuk.
a tésztát kinyújtjuk, egy kivajazott tepsibe tesszük. 225 fokon elősütjük, amíg már kicsit elkezd fehéredni a tészta és nem nyers kinézete van, ez kb 6-8 perc. a félig-meddig kihűlt gyümölcsöt rápakoljuk a tésztára, elsimítjuk rajta. a kissé meghűlt főzőlevet (amiben már feloldottuk a zselatint) a gyümölcsre csepegtjük; fontos, hogy az almás cucc mindenhol fedje a tésztát, különben a lé eláztatja azt. ha sok főzőlevünk maradt, nem kell mindet ráönteni: csak úgy érzéssel, mintegy fényt adva a gyümölcsöknek. a sütőt letekerjük 180 fokra és a tészta+gyümölcs kombót fél órán át sütjük.
közben elkészítjük a vaníliakrémet: a tejet a vanília kikapart magjaival és a rúddal együtt felforraljuk. a tojást szétválasztjuk, a sárgájákat a cukorral fehéredésig keverjük. ha felforrt a tej, a tojássárgájás keveréket szép lassan, folytonos keverés mellett hozzáöntjük. ezután folyamatosan keverjük, újraforráskor a tűzről azonnal levesszük (különben vaníliás rántottát kapunk). még egy darabig keverjük, hogy kicsit lehűljön, jeges vízbe is állíthatjuk. a zselatinlapokat beáztatjuk, kinyomkodjuk és a sodóhoz keverjük. a tejszín felverjük (nem kell keményre), majd a krémhez adjuk. a vaníliakrémet a süteményre öntjük és elsimítjuk.
hűtőben egy éjszakát dermedni hagyjuk, majd vizes késsel szeletekre vágjuk. eperrel, szamócával díszítjük és hidegen befaljuk.
4 megjegyzés:
Nagyon tetszik!
Gondolkoztam én is valami krémes süteményen rebarbarával, majd még meglátom, hogy mi lesz, ha lesz egyáltalán :)
Nagyon tetszik, olyan pont nekem való :)
Hú,ez ördögi!Vagy mennyei?:)
Az áprilisi vagy májusi Essen und Trinken magazinban van egy recept vaníliakrémes rebarbarapitére, vagyis nagyon trendi a süteményed :-)
Nagyon ajánlom a rebarbara-vanília párost lekvárban, nálam ez volt a tavalyi év felfedezése (a ribizli-vanília mellett). Én 3:1-es befözöcukrot használok lekvárokhoz (1,5 kg gyümölcshöz 0,5 kg befözöcukor VAGY 0,5 kg sima cukor és 3:1-es zselésítö), gyors és egyszerü. A vaníliarudat felhasítom, kikaparom, feldarabolom, a lekvárral fözöm és minden üvegbe teszek egy darabot az üvegbe töltésnél.
De jó a rebarbara-eper páros is lekvárban (nálam vagy fele-fele vagy kétharmad-egyharmad az eper javára az arány).
Már alig várom a befözöszezont :-) Csak az a baj, hogy mindig elkap a gépszíj és több lekvárt fözök, mint amennyit meg tudunk enni és el tudok ajándékozni...
Megjegyzés küldése