2010. március 26., péntek

süssünk tejbegrízzel!

valamennyire stílszerű tejbegrízes recepttel jönni a tejbegríz nevű blogon, ugye? az a furcsa, hogy nem mindig vagyok pedig nagy rajongója az édességeknek, húsos és zöldséges ételek sokkal többet szerepelnek a blogon. de néha kísértésbe esek és muszáj valami édeset enni. ilyenkor szoktak csokis-gyömbéres sütik, almatorták és citromtorták születni: akkor aztán nem aprózom el. (az abszolút kedvenc akkor is a tarte au lemon, isteni és kész. az egyik legjobb desszert ever)

nem is értem magam sem, amikor elkap az édességláz, egy cukrászdát is fel tudnék falni. főleg mostanában. és ha fanatikusnak nem is, de valamennyire elkötelezettnek bizony lennie kell az embernek a közel-keleti/török édességekhez, ugyanis ezek általában eléggé édesek, tömények, mondhatni baromi fullasztóak. ilyen a következő desszert is: vajas rétestészta közt sűrű, vaníliás tejbegríz, fűszeres cukorsziruppal meglocsolva. a recept chili és vanília könyvéből való, illetve, itt a bejegyzés is, amit a blogra írt róla. persze ez már egy átszerkesztett verzió, törökországban se nem rétestésztával, se nem sűrűre főzött tejbegrízből készítik, de attól még jó. én is csiholtam kicsit rajta, egyrészt a saját ízlésemre faragtam, másrészt megosztanék azért egy-két tapasztalatot.

vaníliás-tejbegrízes künefe


300 g rétestészta
225 g vaj + egy kicsi a tortaforma kivajazásához
200 g cukor
8 ek púpozott búzadara
800 ml tej
200 ml víz
egy citrom kifacsart leve
fél rúd fahéj
3 tk vanília esszencia
4-5 kardamom
csipet só

a rétestésztát feltekercseljük jó szorosra és vékony, cérnametélt vastagságúra vágjuk. ha több tekercs teszi ki a 30 dekát, érdemes egymásba tekerni, vagy egymás tetejére tenni és egyszerre vágni, mert ez bizony eltart egy darabig. egy 24 centi átmérőjű kapcsos tortaformát kivajazunk (az alját és az oldalát is!). a sok-sok vékonyra vágott tészta felét beletesszük a formába. 200 g vajat felolvasztunk (a fennmaradó 25 g kell majd a tejbegrízbe), és a felét a tésztára öntjük, hogy mindenhol érje őket.

a sütőt előmelegítjük 190 fokra. a tejet felforraljuk, a búzadarát beleszórjuk, majd folytonos keverés mellett 50 g cukrot (fennmaradó 150 g a cukorszirupba kell) és a csipet sót is. amikor már elég jó sűrű, hozzáadjuk a hideg, megmaradt vajat, majd levéve a tűzről belekeverjük a vaníliaesszenciát is. a tejbegrízt ráöntjük a vajas rétestésztára, majd rászórjuk a tészta másik felét, illetve ráöntjük az olvasztott vaj másik felét. kb 45-50 percig sütjük (a teteje legyen szép piros).

közben felforraljuk a vizet a 15 deka megmaradt cukorral, a fűszerekkel, pár percig főzzük, a végén azért a citromot is belefacsarjuk. ha kész a süti, még melegen, anélkül, hogy a formából kiszednénk, ráöntjük. mindet. majd beszívja, nem fog tocsogni, ígérem. csak akkor applikáljuk ki a formából, ha már eléggé kihűlt és megdermedt a tejbegríz. magában is jó, de egy kis tejszínhab és egy kis megpörkölt, összevágott pisztácia csak dob az ízélményen.

chili és vanília remek könyvéből.

6 megjegyzés:

Hugi írta...

Szia!

Ez a méltó visszatérés!!!
Gratulálok, írjál sokat, imádom olvasni az írásaid!!!

Hugi

starfokker írta...

köszönöm szépen hugi :)

Ízlésszindróma írta...

Nagyon szeretem én is a tejbegrízes süteket, nagyon fincsi lehet amit kreáltál:)

szepyke írta...

Áldott, békés húsvétot Neked és a szeretteidnek!

Beatbull írta...

Ideje volt már egy tejbegrízes ételnek - lesz ajd saját szülemény is? ;)

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!

Bianka írta...

Ma vagy holnap elkészítem :)))