2009. március 3., kedd

sertéshús bormártásban

na, már megint eltűntem, már megint lemaradtam egy vkf!-ről. ami sajnos nem az első volt, szégyellem is magam, de persze vasárnap eszméltem rá, hogy bezony határidő van, de akkor még semmi nem volt kitaláva, magok sehol nem voltak, ráadásul hétvégére öcskös is nálam "vendégeskedett". nem ráncigálhattam el a városba, hogy mindenféle magvakat vásároljak, inkább kirándultunk, mert nagyon szép idő volt. egy szó mint száz, lemaradtam. meg persze jó pár körkérdéssel is adós vagyok, amiket holnap megpróbálok feltárni a nagyérdemű előtt. úgyhogy ez egy ilyen mentegetőzős poszt, de azért főztem is.

ázsiait. mint úgy általában. mert az legalább megy.

sertéshús bormártásban, bogyós rizzsel

*1 ek vörösborecet (vagy balzsamecet)
*1 tk sötét szójaszósz
*2 ek rizsbor (helyette whiskey-t használtam)
*50 ml száraz fehérbor
*jókora adag frissen őrölt feketebors
*1 ek víz
*kevés só
450 g sertéscomb, csíkokra vágva
jókora darab friss gyömbér, apróra vágva
1 fej vöröshagyma, apróra vágva
2-2 ek földimogyoróolaj
2 kicsumázott, darabokra vágott zöldpaprika
1 scotch bonnet chilipaprika fele, kierezve, kimagozva, apróra vágva
#1 púpozott ek. étkezési keményítő
#125 ml száraz fehérbor
#125 ml húsleves
#1 ek sötét szójaszósz
#1 ek kristálycukor
#két csipet nátrium-glutamát (elhagyható)

a rizshez:
hosszúszemű, vagy basmati rizs (én 250 grammot főztem meg)
fél tk. kurkuma
50 g mazsola
25 g borbolyabogyó


a *-gal jelölteket összekeverjük a páchoz. megforgatjuk a húsdarabokat benne, negyed óráig állni hagyjuk. ezután nagy serpenyőben/wokban olajat hevítünk (2 evőkanálnyit), a húst kb 5 perc alatt sűrűn rázogatva világosra sütjük. ezután félretesszük. ha levet enged, azt is félretesszük, jó lesz a mártáshoz.

a másik adag olajat felhevítjük, a paprikát és a chilit 1-2 perc alatt felforrósítjuk, majd utánaküldjük a hagymát és a gyömbért, még 1-2 percig dobálgatjuk. ezután hozzáadjuk a húst, lejjebb vesszük a lángot.

a mártáshoz összekeverjük a #-tel megjelölteket, majd a serpenyőbe öntjük, 6-8 percig kis lángon főzzük.

a rizshez vizet forralunk, sózzuk, majd beletesszük a rizst, egyszer megkeverjük, majd beleszórjuk a kurkumát. 10 percig lefedve főzzük, majd hozzádobjuk a bogyókat is, két perc múlva pedig leszűrjük.

az egyébként normális, hogy a kurkuma először narancssárgára, mondhatni téglavörösre festi a rizst?

5 megjegyzés:

duende írta...

Istenien néz ki! Ezt majd a böjtöm után megcsinálom, nagyon kíváncsi vagyok az ízére is, mert a képen fantasztikusan néz ki! Néha én is rákívánok az ázsiai ízekre. Nem igazán szívem csücske a keleti konyha, de néha megkívánom, és ez csodásan néz ki... :))

duende írta...

Mi az a borbolyabogyó? Nem is ismerem.
Szerintem normális. Mármint a kurkuma színezőképessége. :))

starfi írta...

a "nem igazán szívem csücske a keleti konyha"-t meg sem hallottam:))) najó, csak viccelek.

basszus, különben jó csípős lett az étel, most ebédeltem, de még mindig szipogok ezerrel:)

a kurkuma meg fura volt, először téglaszínű volt a víz meg a rizs is, aztán meg szépen átsárgult. ez télleg így szokott lenni?

starfi írta...

a borbolyáról írtam eccer itt: http://starfokker.blogspot.com/2008/04/perzsa-fszereim.html

illetve itt már főztem is vele: http://starfokker.blogspot.com/2008/10/perzsa-fszerekkel-elszr.html

egyébként nagyon szépen ellensúlyozta a mazsola édességét a savanykás-fanyar borbolyabogyó. itthon is terem, cserjeként ültetik, de nem tudom, hogy ez az a faj, aminek a bogyóját Iránban eszik.

duende írta...

Á, köszi! :)

Isteni különleges fűszereid vannak.

Imádom az erőset... :))