focaccia

Nem kell izgulni, nem azt a focacciát posztolom harmadjára is. Most pardicsom és burgonya nélkül készítettem, ellenben sok olívaolajjal, egy kevés rozmaringgal. A sok olajtól kellően ropogós lett a héja, de nem kemény, és nem száraz; a közepe pedig kellően omlós-foszlós, ahogy szerettem volna. Viszont legközelebb kicsit vékonyabbra nyújtom, mert a 25 cm-es formámban nem lett vékony (és lapos sütőlemezen fogom sütni, mert úgy nagyobbra tudom nyújtogatni). Meg ha vékonyabbra nyújtom, akkor hamarabb kész lesz és nem sül meg ennyire a rozmaring sem (mondjuk nem égett meg, bár a képen úgy tűnik).

Focaccia

400 gr finomliszt (vagy kenyérliszt)
1 tasak szárított élesztő (vagy 25 gr friss)
1 tk. cukor
2 tk. só
5 ek. olívaolaj
friss rozmaringlevelek

Az élesztőt és a cukrot 120 ml vízben jól elkeverem, majd megfuttatom. A lisztet egy tálba szitálom, beleöntöm az élesztős vizet, hozzáadom a sót és 2 evőkanál olívaolajat. Jól elkeverem, tésztát gyúrok belőle. Ha száraz lenne, kis meleg vizet adok még hozzá. Addig gyúrom a tésztát, amíg rugalmas nem lesz. Ezután megszórom kevés liszttel, letakarom, meleg helyen két, két és fél óráig kelesztem.

Ha a duplájára kelt, kicsit átgyúrom, úgy pár percen át. Egy kiolajozott kerek formába teszem (vagy sütőlemezre), a széleit jól kihúzkodom. Egy nedves ruhával letakarom, majd további 30 percig kelesztem. Ha lejárt az idő, az ujjaimal kis lukakat nyomok a tésztába, hogy veri autentik legyen. A sütőt 200 fokra előmelegítem.

A megmaradt olajat rálocsolom a tésztára. Megszórom kevés sóval (optimális esetben nagyszeművel), rádobálom a rozmaringleveleket. Körülbelül 20-25 percig sütöm (én 25 percig sütöttem, mivel vastag volt a tészta), majd, ha nem elég piros a felszíne, felcsavarom a hőfokot 250-re és pár perc alatt pirosra sütöm (de azért módjával). Egy fémrácson, konyharuhával letakarva hagyom kihűlni.

A Farmer's Market Cookbookból.