VKF! XII

Nagy töprengésben voltam az elmúlt napokban. Gabojsza ugyanis halas-tengeri herkentyűs vigyázz, kész, főzz!-re kért fel minket. Két lehetőség állt előttem: vagy egy régebbi posztot turbózok fel, vagy csinálok egy teljesen újat. A kreol szószos rákok tényleg finomak, még egyszer ettem volna, de talán kissé unalmas lett volna, ha újra azzal jelentkezem. A másik lehetőség, hogy valami újjal állok elő. Győzött az utóbbi.

Tehát a garnélás kártyáimat már kijátszottam (mondjuk ízre nem lett volna vele semmi baj). Meg a lazac. Azok is szerepeltek már. Kagyló annyira errefelé nem kapható, ez alapban ki volt lőve. Maradt a többi féle hal. Persze, az sokféleképp elkészíthető. Vagyis túlsokféleképp; mert ezer meg egy variáció szerint lehetne főzni, sütni, párolni, stb.; esetleg nyersen (bár ez a jégpulton álló halakból nem lenne túl szerencsés), pácoltan (azaz majdnem nyersen, szintén kevésbé szerencsés).

Jól van, jól van, annyi már megvan, hogy hal lesz. De milyen hal...? Azt már eldöntöttük hogy nem lazacból lesz a ma esti vacsora. Folyami halat annyira nem szerettem volna. Maradnak a tengeri halak, hát, szépen szűkül a kör. Menni fog ez, Starfokker, menni fog ez. És majd még agyalunk rajta, hogy konkrétan mi legyen.

Hétfő reggel korán keltem, be kellett mennem az egyetemre. Aztán zombulás közben a Spektrumra tévedtem (a Spektrumtól igencsak sűrűn jön rám az idegbaj a cseh nyelvű reklámok miatt), és éppen Rosemary Shrager főzött nekünk. Fel is ébredtem, meg is lett a nyertes fogás. Csakhogy én lepényhal (izé, rombuszhal) helyett tőkehalból készítettem, meg itt-ott változtattam a recepten, ízlésemnek megfelelően.

Tőkehal zöldborsópürével és céklaropogóssal

a halhoz és a mártásához:

1 nagy tőkehalfilé
2 mogyoróhagyma
apróra vágott metélőhagyma
200 ml hallé
180 ml száraz fehérbor
tejszín, vaj
frissen őrölt feketebors

a püréhez:

2 csésze zöldborsó
1 nagy evőkanálnyi kecskesajt
3 evőkanál tejszín
3 mentalevél (eredeti recept szerint 8)
frissen őrölt feketebors
őrölt chili
vaj
só

és még egy cékla, vékonyra szeletelve (a legegyszerűbb hámozóval)
és még egy paradicsom, kimagozva


A zöldborsót megfőzöm, leszűröm, majd a sajttal, a tejszínnel és a vajjal együtt pürésítem. Sóval, chilivel és borssal ízesítem, majd a mentaleveleket is beleturmixolom. Lefedve félreteszem.

A finomra vágott hagymát a vajon üvegesre párolom. Hozzáöntöm a bort, harmadára beforralom. Beleöntöm a hallevet (húsleves is megteszi), beleszórom az apróra vágott metélőhagymát. Két percig alacsony lángon főzöm. Ezt a keveréket egy jénaiba töltöm, amire ráhelyezem a halfiléket. Vajdarabkákat teszek a halra, majd megszórom borssal. Alufóliával lefedem, majd 250 fokon kb. 10 percig forralom (a sütési idő függ a haldarabok méretétől). Ha kész, kiveszem a sütőből és további öt percig lefedve pihentetem. Ezután kiveszem a halat, a mártást egy szűrőn átszűröm, majd alacsony tűzön belekeverem a tejszínt és a hideg vajat. Kicsit főzöm, amíg sűrűbb nem lesz egy kicsit.

A céklát forró olajban kisütöm; nekem nem lett mind ropogós, majd legközelebb kipróbálok több verziót is (fritőz, alacsony lángon ill. erős lángon való sütés).

Tálaláskor az étel köré szórom a felkockázott paradicsomot is.