pesto mindörökké

A pestót ugye senkinek nem kell bemutatni, de aki még esetleg nem találkozott volna vele, hát lássuk. A pesto vitathatatlanul olasz konyha egyik legnagyszerűbb találmánya. Ízorgia a javából: illatos bazsalikom, csípős fokhagyma, baromijóóó fenyőmag, valamilyen kemény sajt (rendszerint Parmiggiano Reggiano, vagy Grana Padano, vagy Pecorino) és selymes, extra szűz olívaolaj. Jelentése szerint valami töréshez van köze, nyilván a mozsárban való elkészítésre utal. Származásilag észak-olasz eredetű, főleg Genovából és környékéről (pesto alla genovese), de ismerünk déli olasz területekről valót is (pesto alla siciliana), amelyet paradicsommal készítenek.

Én személy szerint imádom a pestót. Mindenhez. Kolbászhoz, tojáshoz. Kenyérre. Sajthoz, chiliszósszal. Pirítóshoz. Sonkához. Aztán ma Jamie egyik könyvében találtam még, mikhez lehetne még felhasználni (illetve ő mihez használja még). Paradicsomsalátával. Rozmaringos sült csirkével. Mozzarellával (én hozzátenném, friss kecskesajttal). Faszénen sült zöldségekkel (főleg a padlizsán piszkálta fel a fantáziámat). Bruschettához. Fokhagymás-tejszínes feketekagylóval. Én meg szerényen tésztával ettem, meg zöldborsóval, meg sült zellerrel. Gyors és finom vacsorám volt.

Zöldborsós-pestós tészta sült zellerrel


két marék farfalle
két ek. pesto
100-150 ml tejszín, vagy esetleg tej
1 kis fej vöröshagyma
frissen őrölt bors
olívaolaj
napraforgóolaj
só
egy-két marék zöldborsó
fél, nagy zellergumó

A recept kábé két emberre szól, de lehet, hogy kevesebbre (nekem elég volt két étkezésre), de tessék kísérletezni. A tésztát sós vízben felrakom főni (inkább kicsit keményebb maradjon a közepe -al dente -, mintsem túl puha legyen), majd félúton beledobom a zöldborsót is. Ha kész, leszűröm és félreteszem. Az apróra vágott hagymát a napraforgóolajon üvegesre párolom, majd beleteszem a pestót. Kicsit felforrósítom, majd felöntöm a tejszínnel és elkeverem. Borssal ízesítem. Ebbe kavarom bele a zöldborsót meg a tésztát, majd meglocsolom olívaolajjal. Ekkor már nem melegítem. A zellert vékony szeletekre vágom, majd napraforgóolajon először félig puhára párolom. Ezután a lángot erősebbre állítom, és aranybarnára sütöm. Kész is, én megszórtam frissen reszelt Grana Padanóval.

Legközelebb tuti több pestót teszek bele.:)

A pestóról szóló bevezetés többek közt a wikipediáról, a Jamie Oliver által ajánlott fogások pedig a Jamie vacsorái című könyvből valók.