2010. augusztus 8., vasárnap

lecsós csirke, kapros-túrós tésztával

a lecsóhoz fel kell nőni. gyerekkorában senki sem szereti, legalábbis a mi családunkban ez így volt (és van: öcsi szintén nem rajong érte). tele van összefonnyadt paprikával, hosszú és hegyes paradicsomhéj-darabokkal, hát fúj. aztán amikor már az ember majdnem 25, akkor elegendő két hét külföldön, és igen, állandóan azt akar enni.

tegye fel, aki még nem evett az idén lecsót. igen, én nem jelentkeztem (tudom, mindenki más igen). most, hogy már olcsó a paprika (én 150/kg áron vettem), nagyobb adagra is készen állok, ám a mai napon csak lecsós csirkét főztem. gyúrtam mellé tésztát is, úgyhogy kapros-túrós tésztával ettük. tésztát gyúrni idén tavasszal tanultam meg anyukámtól, már egész jól megy, szép vékony lesz, a rétegek vágáskor nem ragadnak össze. augusztus végén megyek újra a szülői házba, remélem, kapok lecsót. tojásosat, amit hidegen is lehet enni reggelire.

lecsós csirke kapros-túrós tésztával

a lecsós csirkéhez:

4 felső-és alsócomb
10 húsos paprika
4-5 paradicsom
1 nagy vöröshagyma
1 ek pirospaprika
frissen őrölt feketebors
2 ek zsír


a túrós tésztához:

300 g liszt
4 tojás
1 ek só
250 g túró
kevés tejföl
egy csokor kapor
kis zsiradék (olívaolaj is lehet)

a tésztához valókat (liszt, tojás és só) összekeverjük, jó alaposan átgyúrjuk (először kemény lesz, majd egyre rugalmasabb) és kb 10 percig dagasztjuk. folpackba csomagoljuk, majd kb fél órát szobahőn pihentetjük (vagy ehelyett 250 g kész tésztát használunk, mondjuk szélesmetéltet vagy csuszát).

közben a húsokat megmossuk, lebőrözzük. a hagymát apróra vágjuk, majd a zsírban megpároljuk. hozzáadjuk a húsokat, fehéredésig sütjük őket. az edényt lehúzzuk a gázról, a húsra ráhintjük a pirospaprikát, kicsit elkeverjük, sózzuk és borsozzuk, hozzáöntünk kevés vizet, majd fedő alatt, alacsony lángon majdnem puhára pároljuk. a paprikát és a paradicsomot megmossuk, a paprikát kicsumázzuk, karikára, a paradicsomokat kis darabokra vágjuk és hozzáadjuk a csirkecombokhoz, majd fedő alatt tovább főzzük.

a tésztát lisztezett munkafelületen folyamatos lisztezés mellett vékonyra nyújtjuk, majd szélesmetéltre vágjuk: a tésztát a nyújtófára feltekerjük, hosszában kettévágjuk, így a tészta lehajlik a nyújtófáról. ezután a keletkezett hosszú hasábból kb ujjnyi széles csíkokat vágunk. a tésztát egy konyharuhán kicsit megszárítjuk, majd forrásban lévő sós vízben puhára főzzük (pár perc, érdemes útközben kóstolgatni), majd leszűrjük. a zsiradékot felforrósítjuk, rádobjuk a tésztát, belekeverjük az előzőleg összekevert túró-tejföl-finomra vágott kapor keveréket.

magyar konyha 1997/6, kicsit átdolgozva

9 megjegyzés:

Reni írta...

én felteszem a kezem!
már 26 leszek, de még mindig nem szeretem a lecsót :)

tetszik ez a tésztás kép nagyon :)

Thrini írta...

Gratula a tésztagyúrás miatt!! :)

kinga írta...

én imádom a lecsót!! :)

flatcat írta...

Én pici korom óta imádom a lecsót, és szörnyűséges módon rengeteg füstölt húsos szalonnával. :)
Jól néz ki a kaja, különös tekintettel a gyönyörű tésztára! :)

trinity írta...

Fantasztikus vagy...ennyi idős, és tésztát gyúr:OOO Emelem kalapom!
A lecsót 30 felett kezdtem szeretni-tojással. A gyerekeim még szintén nem. Ahogy írod....

Mirelle írta...

Én nem szerettem gyerekként, most már nagy kedvencem, a Nők meg tavaly óta imádják. Miattuk hetente van lecsó. :)

Emma írta...

Na, most jól elszégyeltetted magam ezzel a tészta sztorival..Ha jól számolom, vagy hét éve vettük meg igen sokért az olasz tésztagyártó gépet, de még a dobozából se vettem ki...ott porosodik a konyhaszekrény tetején :(
Ami a lecsó köretét illeti, én a jó kis egészségtelen friss fehér kenyérre esküszöm, és a vele járó tunkolásra :)

Liza írta...

Lecsós csirke és túrós tészta - jó kis párosítás, finom lehet!
Le a kalappal, hogy tésztát gyúrsz (sokkal finomabb, mint a bolti - visszaemlékezve anyukám gyúrt tésztájára)!:)

Agyból A Buddha írta...

Én agyból akarom mondani egyből lecsópárti vagyok.
Bár nem ez volt a kérdés.
Kár.
Szerintem a titok az ízletes, leves paradicsom és paprika.
Ami itthon van. Nyáron.

Nem, az nem jó, amit már februárban leszednek, és szeptemberig eltartható- hűtés nélkül. Bármit ígérnek, NEM JÓ. NEM.