ropogtatnivaló kávéhoz

szeretek a kávé mellé majszolni valamit, legyen hosszúkávé, vagy erős fekete (bár ez utóbbit nem sűrűn iszom). svédországban délután is szokás kávézni, kábé olyan szokás ez, mint az angol ötórai tea. mivel már kinn is megszoktam, én a nap különböző pontjaiban bármikor kapható vagyok kávézásra és tejeskávézásra, főleg, ha van mellé valamiféle desszert. a kedvencem a kókuszkocka (ami az ausztrál lamington megfelelője, talán ők nem mézes tésztából készítik), és mostmár, a cantuccini. ez utóbbit azért jó pár adagban kellett tesztelni, hogy megtaláljam a nekem legjobb verziót. készítettem már mandulával, kesudióval, de a kedvencem a mogyorós. alapreceptként ízbolygóét használom, de mivel elég kicsi mennyiséget ad, alapból duplán szokott készülni. a citrommennyiséget is növeltem benne, szerintem a friss, üde citromhéj remek zamatot kölcsönöz.

mogyorós cantuccini


240 g liszt
200 g mogyoró
140 g cukor
fél teáskanál sütőpor
40 g olvasztott vaj
2 tojás
2-3 citrom héja, reszelve
kevés fahéj

a mogyorót durvára vágjuk. a száraz hozzávalókat (liszt, sütőpor, cukor, fahéj) összekeverjük, hozzáadjuk a tojást és az olvasztott vajat és belereszeljük a citromhéjat. a sütőt előmelegítjük 180 fokra. papírral bélelt lemezre a masszából két hosszú rudat formázunk, a tetejét kicsit ellapogatjuk. 30-35 percig sütjük, de mindenképp addig, míg kívül szép színt nem kap. ekkor ugyanis már elég száraz ahhoz, hogy szeleteléskor ne essen darabokra. amikor szépen megsült már, kivesszük a sütőből és a rudat ujjnyi vastag szeletkékre daraboljuk, és elfektetjük őket. utána a sütőlemezt kábé 10 percre visszatoljuk a sütőbe, hogy egyenletes színt kapjanak. a sütőlemezen nyugodtan hagyjatjuk kihűlni. tejeskávéba tunkolni a legjobb (kakaóba kevésbé).

ízbolygó alapreceptje nyomán.