2008. november 2., vasárnap

vkf! xx: a második leves

Mivel pár hete már kitapasztaltam a dashi készítésének főbb mozzanatait (ami nem nagy kunszt ám), bátorkodtam továbblépni, így ma soba tésztás dashit ettünk, garnélatempurával, ami, jelentem, az egyik legegyszerűbb dolog a világon, pedig hogy tartottam tőle, hogy nem lesz ropogós a bunda, le fog jönni a rákról. Hát, egyik sem történt meg, a bunda ropogott, és a garnélához simult. Két személyre szól a recept.

Dashi soba tésztával és garnélatempurával

1 adag dashi (1200 ml, lásd az alaplé cím alatt)
120 gr szárított soba
1 ek. kristálycukor
1 ek. szójaszósz

újhagyma, vékony szeletekre vágva
legalább 12 garnélarák (ez lehet jóval több is)
220 ml víz
150 gr liszt
2 tojás sárgája
csipetnyi só

Az egészet azzal kezdjük, hogy a lisztet átszitáljuk egy kis tálkába és a külön kimért vízzel (és a tojással, ha valaki nem ott tartja) együtt hűtőbe tesszük, a rákokat megpucoljuk, fejüket letörjük, csak a farkát hagyjuk rajta a húsán, ezt is betesszük a hűtőbe. Közben elkészítjük a levest (ld. két bejegyzéssel lejjebb). Ha a dashilével megvagyunk, akkor állunk csak neki a tésztának, majd a tempurának.

A tésztához bő 2000 ml vizet nagy lángon főni teszünk (kicsit sózhatjuk is a vizet), de jó nagy lábosban. Amikor már erősen forr, beletesszük a tésztát, de nagy lángon hagyjuk. Egy kanállal egyik irányból folyton kevergetjük, mintha az O betűt szeretnénk átlósan áthúzni, így nem ragad össze a tészta. Amikor kezdene felforrni újra és erősen habozni kezd, akkor 50 ml hideg vizet öntünk bele (ezért kell a nagy edény). Közben folyton kavarjuk. Amikor megint habozni/kifutni szeretne, újra beleöntünk 50 ml hideg vizet. Ha ezt háromszor-négyszer megcsináljuk, már kész is lesz a tészta, elég hamar megfő, ezután szűrjük, vízzel többször öblítjük, majd a levesbe tesszük.

A wokot/fritőzt megtöltjük olajjal, majd 180 fokra forrósítjuk (egyszerűbb fritőzben). A tempurához kivesszük a hűtőből a lisztet, a tojást és a vizet. A tojássárgához apránként hozzákeverjük a jeges vizet, majd a lisztet egyszerre hozzáadjuk. Két evőpálcika vastagabb végével keverjük el úgy, hogy az egyik pálcát az egyik kezünkbe, a másikat a másikba fogjuk és mindig egymás felé gyors mozdulatokkal össze-, majd széthúzzuk. A tészta nem lesz homogén, maradhat benne lisztcsomó, lényeg, hogy gyorsan csináljuk. A garnélákat a farkuknál fogva lisztbe hempergetjük, a felesleget lerázzuk, majd a tésztába mártjuk, hogy mindenütt jól befedje a sűrű tészta. Ezután a forró olajba pottyantjuk, ahol 4-5-nél többet ne süssünk egyszerre. Pár perc alatt megsül, nem muszáj aranybarnának lenniük. Ha a hozzávalók jéghidegek és gyorsan dolgozunk, ropogós lesz a bunda a rákon. Elég sok tempuratészta marad ebből a mennyiségből, így plussz zöldségeket, haldarabokat is tempurálhatunk vele.

Amíg egy adag garnéla az olajban süldögél, felmelegítjük a leves, ízesítjük sóval, cukorral és szójaszósszal. Mélyebb tálkákba porciózunk kevesebb levest, több tésztát, a tetejükre a megsült garnélákat helyezzük, megszórjuk vékonyra vágott újhagymával.

2 megjegyzés:

CookingStar írta...

Üdv, tudom, h uncsi, hogy megint teged csesztetlek, de ki kéne tárulkozni 7 dolog erejéig :P

http://cookingstar.blogspot.com/2008/11/mert-vannak-dolgok-most-ppen-7.html

starfokker írta...

okézsoké, hamarosan meg is lesz.