2008. április 3., csütörtök

félszáz

(Imhol az ötvenedik bejegyzésem.)

Szép színes és finom. A cékla. Finom, főleg, de nagyon jól teszi egy gasztroblog esetében, ha jól is mutat. A következő saláta valamennyire tavaszias jellegű (najó, lehet, hogy annyira sem, mint a tavaszi tekercs). Az ízei üdék, kellemesek, frissitőek; nincsenek elnyomva különböző cukros lével és társaival, melyet én igazából csak a fejes salátához szeretek (tojásos nokedlivel, persze). A hozzá (benne-mellé) kínált vinaigrette idomul a saláta ízeihez: nem tolakszik eléjük, hanem kézen fogva vezeti a cékla ízét. Kiemeli a friss aromákat, nem játszik főszerepet.

A salátát Édesanyám receptje szerint készítettem, bár a vinaigrette öntetről nem volt szó először, de kissé száraznak találtam a salátát. Pedig a céklám friss és lédús volt, holott be sem sóztam (nehogy levet engedjen). Teljesen ideális étel egy könnyű vacsorához. El tudom képzelni párolt (vagy posírozott) halhoz, esetleg puha garnélához (akkor kicsit több mustárral). Önmagában is jó ízű, de baguette-el (youknow - a továbbiakban ju-nó - a tegnapelőtti maradékból) isteni. Frissen is és pirítottan is. De kecskesajthoz, fetasajthoz is ajánlanám. Pár szelet almával még tökéletesebb.

Nyers céklasaláta vinaigrette öntettel

2 személyre

3 nem túl nagy cékla
4-5 savanyú uborka
200 gr zöld olajbogyó (kapribogyó is jó)
3-4 zöldhagyma

2 ek. dijoni magos mustár
2 ek. vörösborecet
65 ml semleges ízű növényi olaj (napraforgóból vagy szőlőmagból)
65 ml olívaolaj
frissen őrölt bors


A céklát alaposan lesikálom, meghámozom, a reszelő nagy lyukján lereszelem. Egy nagy tálban hozzákeverem a felkarikázott zöldhagymát (jó, ha a szára is ép, mert akkor tegyük bele azt is), uborkát, a darabokra vágott olajbogyót (meg az esetleges kapribogyót).

A vinaigrette-hez összekeverem a magos mustárt, az ecetet, sózzuk, borsozzuk. Azért jó magos mustárból készíteni, mert annak (szerintem) koncentráltabbak az ízei. Vékony sugárban hozzáadom az olajakat, miközben folyamatosan keverem (olyan kis habverővel, nem villával meg kanállal), amíg az összes olajat fel nem veszi a mustáros-ecetes keverék. Az ecetes mustárból és az olajból emulzió keletkezik, melyet a salátára öntök és pár mozdulattal összekeverem. Tálalás előtt, tekerek még rá frissen őrölt borsot.

UPDATE: Nem hagyni meg másnapig, mert nem lesz jó. Tessék frissen enni meg mindent. Azaz inkább a has fakadjon, mint az étel maradjon:)))

2 megjegyzés:

Ízbolygó írta...

Nagy gratula "fincsnek"!:-)

starfokker írta...

köszi:)