Minimálna passzolta az üveggolyókat, köszönöm Neki. Az üveggolyókról mindig Öcskös üveggolyói jutnak eszembe. Van neki egy rakattal, Svédországban tanult meg játszani, és jól játszani. Majdenm egy olyan tálat megtöltenek a golyók, mint amekkorában pizzatésztát szoktam gyúrni (csak hogy gasztrós legyen a dolog). Múltkor egyébként nagyon vicces szitu volt, este mentem be a szobába otthon (villanyt persze minek kapcsolni), hát az üveggolyók szanaszét voltak gurítgava, mert Öcsi játszott, hát majd hanyattestem. Többször.
Nézzük, nekem mik jutnak eszembe a különböző betűkről, próbálok azért néha gasztrós maradni.
a, alvás (ofkorz), aubergine (mert klassz kimondani)
b, bazsalikom, barátok (azért érzed a fontossági sorrendet)
c, Chrysler 300, a kedvenc
d, degusztációs menü, decubitus menü, dekapitációs menü, stb:)
e, most erről nem jut eszembe semmi
f, Franciaország
g, gombák, gasztronómia
h, hosszan tartó várakozások
i, most erről sem jut eszembe semmi
j, játék (ofkorz 2), Jézusistenmária (Öcsi mondta így)
k, Kung Fu Panda:D
l, hoppá, a vezetéknevem ugrott be:D és London
m, mami, mangó
n, nyár
o, október, Öcskös
p, palacsinta (anyuféle; almás; juharszirupos), pesto
r, rohadtéletdemelegvan
s, sajtok, Svédország
t, tejbegríz, tetanuszoltás (még friss az emlék)
u, úúdefinomlettezmegint (tarte Tatin, sokadjára)
v, víz, versek
z, zene (ofkorz 3)
Kiváncsi lennék Taen és Beatbull válaszára is.
2008. július 14., hétfő
2008. július 1., kedd
nemcsakújkrumplis újkrumplisaláta
Sokat agyaltam, hogy a következő kaját posztoljam-e most, vagy majd a következő vkf!-re, ugyanis kreatív és finom (bár ez enyhe kifejezés) salátáról van szó. Az ellenérv (vagyis az érv amelett, hogy most tegyem fel a blogra) pedig így szól: Nem vagyok tisztában az újkrumpliszezon végének az idejével, pontosabban, hogy mikortól már nem újkrumpli az újkrumpli. Elmesélem, ez otthon hogyan szokott zajlani. Mindig van pár sor burgonya a kertben, és amikor már akkorák, hogy lehessen belőlük enni, akkor ezt ki is használjuk. Amikor pedig már csömörünk van az újkrumpliból (2-3 hét), akkor pedig egyszerűen nem ásunk fel többet. Ősszel meg, amikor eljön a krumplibetakarítás ideje, akkor meg ugye már az a normális héjas az. Na de vissza az elejére: a lényeg az, hogy nem tudom, hogy a piacon mikor nem árulnak már alighéjas krumplit (közismertebb nevén nemújkrumplit), és emiatt inkább posztolom most; lehet, hogy július huszadikára (a vkf! határidejére) már nem lehet kapni és senki más nem tudja kipróbálni a receptet (ami nagy kár lenne). Nyelvészek pedig, a rengeteg szóismétlés miatt, kíméljenek.
Zöldséges újkrumplisaláta
400 gr újkrumpli
4-5 szárzeller
1 zöldpaprika (az a kicsit csípős fajta)
1 nagy fej lilahagyma
150 gr majonéz (1 tubus legalább)
1 ek. jó minőségű mustár
100 ml kefir
só
frissen őrölt feketebors
nagy marék bazsalikomlevél
2 ek. olívaolaj (én chilis olajat raktam rá)
Az újkrumplit megtisztítom, sós vízben felteszem főni, majd 15-20 perc alatt, közepes lángon megfőzöm, majd leszűröm. A szárzellert alaposan megmosom, majd darabokra vágom. Ha túl kesernyés lenne, kevés vízben pár percig blansírozom, hogy még ropogós maradjon. A lilahagymát csíkokra vágom.
A dresszinghez összekeverem a majonézt, a mustárt, az olajat és a kefirt, majd sózom, borsozom. A bazsalikomleveleket apróra vágom, hozzáadom a dresszinghez, jól elkeverem. Ha a krumpli kihűlt, hozzáadom a szárzellert és a lilahagymát, leöntöm a dresszinggel és óvatosan - hogy a krumpli ne törjön össze - elkeverem. Tálaláskor megszórom az apróra vágott zöldpaprikával, pár bazsalikomlevéllel díszítem.
Vega Starfinak ez így tökéletes vacsora (persze hidegen), húsevő Starfi pedig fekete mustármaggal és fokhagymával pácolt csirkemellet grillezett hozzá. 2-3-4 adag lesz belőle, attól függően, hogy eszünk-e hozzá húst vagy sem.
Zöldséges újkrumplisaláta
400 gr újkrumpli
4-5 szárzeller
1 zöldpaprika (az a kicsit csípős fajta)
1 nagy fej lilahagyma
150 gr majonéz (1 tubus legalább)
1 ek. jó minőségű mustár
100 ml kefir
só
frissen őrölt feketebors
nagy marék bazsalikomlevél
2 ek. olívaolaj (én chilis olajat raktam rá)
Az újkrumplit megtisztítom, sós vízben felteszem főni, majd 15-20 perc alatt, közepes lángon megfőzöm, majd leszűröm. A szárzellert alaposan megmosom, majd darabokra vágom. Ha túl kesernyés lenne, kevés vízben pár percig blansírozom, hogy még ropogós maradjon. A lilahagymát csíkokra vágom.
A dresszinghez összekeverem a majonézt, a mustárt, az olajat és a kefirt, majd sózom, borsozom. A bazsalikomleveleket apróra vágom, hozzáadom a dresszinghez, jól elkeverem. Ha a krumpli kihűlt, hozzáadom a szárzellert és a lilahagymát, leöntöm a dresszinggel és óvatosan - hogy a krumpli ne törjön össze - elkeverem. Tálaláskor megszórom az apróra vágott zöldpaprikával, pár bazsalikomlevéllel díszítem.
Vega Starfinak ez így tökéletes vacsora (persze hidegen), húsevő Starfi pedig fekete mustármaggal és fokhagymával pácolt csirkemellet grillezett hozzá. 2-3-4 adag lesz belőle, attól függően, hogy eszünk-e hozzá húst vagy sem.
2008. június 26., csütörtök
muháhá
Megvan a mikrobi szigorlatom! :D Vége a vizsgaidőszaknak, holnap irány a Balcsi, aztán háváj ezerrel:D
2008. június 24., kedd
sárgadinnye-turmix
Frissítő, nyári ital. Ezúttal tej nélkül, úgyhogy ez nekem nem annyira turmix. Úgyhogy kérem szépen a gasztroblogger társadalmat, hogy segítsen elnevezni, mert az ámerikai megfelelőtől frászt kapok (smoothie). Gyümölcspüréital? Szorbetital? Help, plz.Fél, érett sárgadinnyét kockákra vágok, egy-két kisebb zöldalmát meghámozok, magháztalanítok, kisebb kockákra vágom. Ezeket beledobálom a turmixgépbe, hozzáöntök 300 ml száz százalékos narancslevet, pár percig turmixolom.
Ha késznek találom, 6-8 jégkockát is beledobok az italba, újra pár percig turmixolom. Mentalevéllel lehet fokozni az ízeket. Két nagy pohárral lesz belőle.
2008. június 21., szombat
rókagomba reloaded
Hja, kérem, maradt még gombám. Meg volt itthon zsenge mange-tout, azaz cukorborsó, hüvelyestül (a mange-tout jelentése „edd meg az egészet”). Múltkor vettem ez utóbbit a tecsóban, lezárazva 290 HUF-ért. Először kételkedtem, ám még pár nappal később is zsenge és ropogós volt. Kerestem hozzá receptet, de nemigazán találtam olyat, ami tetszett volna. A cukorborsót mondjuk megtaláltam nemtomhány ázsiai receptben, de főképp garnélával párosították. Nekem meg csirkém volt, na.
Így ez a zöldség inspirálta a gombavásárlást, mondván csirkehússal és valamilyen erdei gombával összerakva, tejszínesen; rossz nem lehet. Csak éppen, ahogy az előző posztban írtam, kicsit túllőttem a célon, így egy rakat gombát hoztam haza. Először vargányára gondoltam, de mivel az tegnap elfogyott, rókagombával készítettem az ételt (meg egy kis szegfűgombával).
Tejszínes csirke rókagombával és cukorborsóval
1 nagy csirkemell
200 gr darabokra vágott rókagomba
250 gr mange-tout (hüvelyes cukorborsó)
30 gr vaj
2 ek. olívaolaj
2 ek. liszt
frissen őrölt feketebors
só
200 ml tejszín
50 gr szegfűgomba
1 csokor vágott petrezselyem
A csirkemellet kisebb kockákra vagdalom és összeforgatom a liszttel. A borsóhüvelyeket alaposan megmosom, majd szálkátlanítom. Ha kell, a fonnyadtabb részeket levágom, a sérülteket nem használom fel. A vajat és az olívaolajat felforrósítom. Beledobálom a húskockákat, megsózom. A húst addig sütöm, amíg minden oldala meg nem fehéredik. Ezután hozzáöntöm a tejszínt, borsozom. Lefedve pár percig főzöm, kis lángon. Ezután belekeverem a rókagombát és a borsóhüvelyeket a mártásba, lefedem. Három perc múlva hozzáadom a szegfűgombát, ízesítem még sóval, borssal, újra lefedem. Újabb három perc múlva leveszem a fedőt, nagyobb lángon kicsit beforralom a szószt, majd belekeverem a petrezselyemzöldjét. Önmagában, vagy tésztával tálalom. Két személyes kaja.
Mivel a szószos-tejszínes ételek fotózása nem egészen egyszerű (mondhatni, az eredmény ronda lesz), ezért én kivettem pár megfőtt borsóhüvelyt és pár rókagombanegyedet, szépen lemostam, majd úgy tálaltam, de csak a fotó kedvéért.
Így ez a zöldség inspirálta a gombavásárlást, mondván csirkehússal és valamilyen erdei gombával összerakva, tejszínesen; rossz nem lehet. Csak éppen, ahogy az előző posztban írtam, kicsit túllőttem a célon, így egy rakat gombát hoztam haza. Először vargányára gondoltam, de mivel az tegnap elfogyott, rókagombával készítettem az ételt (meg egy kis szegfűgombával).
Tejszínes csirke rókagombával és cukorborsóval
1 nagy csirkemell
200 gr darabokra vágott rókagomba
250 gr mange-tout (hüvelyes cukorborsó)
30 gr vaj
2 ek. olívaolaj
2 ek. liszt
frissen őrölt feketebors
só
200 ml tejszín
50 gr szegfűgomba
1 csokor vágott petrezselyem
A csirkemellet kisebb kockákra vagdalom és összeforgatom a liszttel. A borsóhüvelyeket alaposan megmosom, majd szálkátlanítom. Ha kell, a fonnyadtabb részeket levágom, a sérülteket nem használom fel. A vajat és az olívaolajat felforrósítom. Beledobálom a húskockákat, megsózom. A húst addig sütöm, amíg minden oldala meg nem fehéredik. Ezután hozzáöntöm a tejszínt, borsozom. Lefedve pár percig főzöm, kis lángon. Ezután belekeverem a rókagombát és a borsóhüvelyeket a mártásba, lefedem. Három perc múlva hozzáadom a szegfűgombát, ízesítem még sóval, borssal, újra lefedem. Újabb három perc múlva leveszem a fedőt, nagyobb lángon kicsit beforralom a szószt, majd belekeverem a petrezselyemzöldjét. Önmagában, vagy tésztával tálalom. Két személyes kaja.
Mivel a szószos-tejszínes ételek fotózása nem egészen egyszerű (mondhatni, az eredmény ronda lesz), ezért én kivettem pár megfőtt borsóhüvelyt és pár rókagombanegyedet, szépen lemostam, majd úgy tálaltam, de csak a fotó kedvéért.
2008. június 20., péntek
erdei gombás leveske
Azért örömmel konstatálom, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki a napokban gombát vett. Fakanál is gombapiacolt, ám ő normális mennyiséggel tért haza. Nem úgy, mint én, aki felvásárolta a fél vásárcsarnokot. Naszóval az úgy volt, hogy gombás-tejszínes csirkét, pontosabban vargányás-tejszínes csirkét szerettem volna készíteni. De amilyen jó idő volt mostanában, úgy értem más gombák számára is előnyös (értsd: esős), hát ezek szépen kibújtak (értsd, a rókagombák és tsaik). És mindannyian, egytől-egyig ott illegették magukat a pultokon, hát kinek lett volna szíve otthagyni őket? (Mindenki másnak, Starf.) Úgyhogy haza is tértem, egy szatyor gombával.
Angol gombaleves erdei gombákból (is)
700 gr vegyes erdei gomba és kultivált gomba (vargánya, rókagomba, szegfűgomba, csiperke, laskagomba)
1 marék szárított shiitake gomba
3-4 ek. olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
1 vöröshagyma
1 diónyi vaj
1 kis marék kakukkfű (friss)
1000 ml csirkehúsleves (vagy zöldségalaplé, ha vegásan akarjuk)
1 kisebb csokor petrezselyemlevél
100 ml tejszín (opcionális)
frissen őrölt feketebors
só
kevés chiliolaj (opcionális)
A shiitake gombát kevés vízben (100-150 ml) beáztatom. A friss gombákat darabokra vágom. Egy lábosban megforrósítom az olívaolajat, beledobálom a gombákat, egy percen keresztül folyamatosan keverem. Ezután utánuk küldöm az apróra vágott fokhagymát, vöröshagymát, a kakukkfűleveleket, egy kevés sót és egy kevés borsot és elkeverem. Ekkor hozzádobom a shiitake gombákat is, az áztatóvízzel együtt (ha szennyeződés van benne, itatóspapíron keresztül leszűröm). Kb. fél óráig főzöm, lassú lángon, mert könnyen leragad (jobb esetben).
Ezután újra borsozom, sózom, majd ráöntöm a csirkehúslevest (zöldségalaplevet). Felforralom, majd kis lángon 20 percig lassan gyöngyöztetem. Ezután én az egészet leturmixoltam (az eredeti recept csak a felével jár így el), mert némelyik gomba teljesen szétfőtt, némelyik meg teljesen egybemaradt. Ezután visszateszem a lábosba, hozzáadom a vágott petrezselyemzöldjét, a tejszínt, ha kell, egy kis borsot és sót (nekem kellett).
A levest kis tálakba merem, pirított zsemlecsücsköt nyomok bele. Ezután pár gombát (én rókagombát és laskagomba-szeleteket) kevés olívaolajon nagyon nagy lángon megpirítok, és ezt halmozom a zsemlére és a leves közepére. Megszórom petrezselyemlevéllel, meglocsolom egy kevés chiliolajjal (vagy, ha van, persze gombaolajjal).
Inspiráció: Jamie Oliver - Jamie vacsorái
Angol gombaleves erdei gombákból (is)
700 gr vegyes erdei gomba és kultivált gomba (vargánya, rókagomba, szegfűgomba, csiperke, laskagomba)1 marék szárított shiitake gomba
3-4 ek. olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
1 vöröshagyma
1 diónyi vaj
1 kis marék kakukkfű (friss)
1000 ml csirkehúsleves (vagy zöldségalaplé, ha vegásan akarjuk)
1 kisebb csokor petrezselyemlevél
100 ml tejszín (opcionális)
frissen őrölt feketebors
só
kevés chiliolaj (opcionális)
A shiitake gombát kevés vízben (100-150 ml) beáztatom. A friss gombákat darabokra vágom. Egy lábosban megforrósítom az olívaolajat, beledobálom a gombákat, egy percen keresztül folyamatosan keverem. Ezután utánuk küldöm az apróra vágott fokhagymát, vöröshagymát, a kakukkfűleveleket, egy kevés sót és egy kevés borsot és elkeverem. Ekkor hozzádobom a shiitake gombákat is, az áztatóvízzel együtt (ha szennyeződés van benne, itatóspapíron keresztül leszűröm). Kb. fél óráig főzöm, lassú lángon, mert könnyen leragad (jobb esetben).
Ezután újra borsozom, sózom, majd ráöntöm a csirkehúslevest (zöldségalaplevet). Felforralom, majd kis lángon 20 percig lassan gyöngyöztetem. Ezután én az egészet leturmixoltam (az eredeti recept csak a felével jár így el), mert némelyik gomba teljesen szétfőtt, némelyik meg teljesen egybemaradt. Ezután visszateszem a lábosba, hozzáadom a vágott petrezselyemzöldjét, a tejszínt, ha kell, egy kis borsot és sót (nekem kellett).
A levest kis tálakba merem, pirított zsemlecsücsköt nyomok bele. Ezután pár gombát (én rókagombát és laskagomba-szeleteket) kevés olívaolajon nagyon nagy lángon megpirítok, és ezt halmozom a zsemlére és a leves közepére. Megszórom petrezselyemlevéllel, meglocsolom egy kevés chiliolajjal (vagy, ha van, persze gombaolajjal).
Inspiráció: Jamie Oliver - Jamie vacsorái
vizsgaidőszakos reggeli
Három evőkanál zabpehely, négy evőkanál puffasztott, mézes búza, pár csíkokra vágott aszalt sárgabarack, egy evőkanál aszalt áfonya, két szelet friss körte, pár szem málna.
Ennyi kell a boldogsághoz. És egy kis tej.
2008. június 18., szerda
szecsuáni csirke
És pámpárám ez az isteni húsétel, ódákat tudnék zengeni róla, olyan íze van. Szerintem névről sokan ismerik, aki eddig nem ismerte, az nagyon gyorsan készítse el. Bár kellett volna hozzá babpüré is, de az most pont nem volt itthon. És hoisin szósz is, ennek hiányában szójaszósz-fokhagyma-ecet keverékkel ízesítettem az ételt, és egy kis halszósz (max. 1 ek.) is került bele, mert (már) szeretem. (Azaz ettem, ízlett, klasszul belesimul az íze főzés során az ételbe.)
Szecsuáni csirke Kung Po szósszal
500 gr csirkemell, falatokra vágva
1 tojásfehérje
2 ek. étkezési keményítő
fél ek. só
1 ek. kristálycukor
1 ek. száraz sherry
1 ek. borecet
1 ek. halszósz (opcionális és nem kínai)
1 ek. szójaszósz
5 gerezd fokhagyma, összetörve
175 ml csirkehúsleves
2 ek. napraforgóolaj
2-3 szárított chili, darabokra vágva
fél bögre kesudió
vágott metélőhagyma, a díszítéshez
A tojásfehérjét felverem, majd belekeverem a keményítőt és a sót. A csirkehúsdarabokat jól megforgatom benne. Egy másik tálkában összekeverem a levest, a szójaszószt, a cukrot, a sherryt, az ecetet, a zúzott fokhagymát (és a halszószt), úgy, hogy az összes cukor feloldódjon.
A wokserpenyőt felforrósítom, majd beleöntöm az olajat, majd mikor már elkezd füstölögni, beleöntöm a keményítős-tojásfehérjés csirkedarabokat. Nagy lángon folyamatosan kevergetve pár percig sütöm. Ezután hozzáadom a chilipaprikát is, majd még egy-két percig, folyamatosan kevergetem. Ezután hozzáöntöm a leveses keveréket, felforralom, hozzáteszem a kesudiót is, majd megvárom, míg pár perc alatt jól besűrűsödik a szaft. Vágott metélőhagymával megszórom, főtt rizzsel tálalom. És az előző, édes-fokhagymás tojászöldséggel.
Inspiráció: Chinese Cookbook (szerk. Maggie Pannel és Jenni Fleetwood)
Szecsuáni csirke Kung Po szósszal
500 gr csirkemell, falatokra vágva
1 tojásfehérje
2 ek. étkezési keményítő
fél ek. só
1 ek. kristálycukor
1 ek. száraz sherry
1 ek. borecet
1 ek. halszósz (opcionális és nem kínai)
1 ek. szójaszósz
5 gerezd fokhagyma, összetörve
175 ml csirkehúsleves
2 ek. napraforgóolaj
2-3 szárított chili, darabokra vágva
fél bögre kesudió
vágott metélőhagyma, a díszítéshez
A tojásfehérjét felverem, majd belekeverem a keményítőt és a sót. A csirkehúsdarabokat jól megforgatom benne. Egy másik tálkában összekeverem a levest, a szójaszószt, a cukrot, a sherryt, az ecetet, a zúzott fokhagymát (és a halszószt), úgy, hogy az összes cukor feloldódjon.
A wokserpenyőt felforrósítom, majd beleöntöm az olajat, majd mikor már elkezd füstölögni, beleöntöm a keményítős-tojásfehérjés csirkedarabokat. Nagy lángon folyamatosan kevergetve pár percig sütöm. Ezután hozzáadom a chilipaprikát is, majd még egy-két percig, folyamatosan kevergetem. Ezután hozzáöntöm a leveses keveréket, felforralom, hozzáteszem a kesudiót is, majd megvárom, míg pár perc alatt jól besűrűsödik a szaft. Vágott metélőhagymával megszórom, főtt rizzsel tálalom. És az előző, édes-fokhagymás tojászöldséggel.
Inspiráció: Chinese Cookbook (szerk. Maggie Pannel és Jenni Fleetwood)
tojászöldség
Egyszerű, de szokatlan zöldséges recept. Persze ázsiai, pontosabban kínai. Ezt a fogást akár két nappal az elfogyasztás előtt el lehet készíteni (mármint a szakácskönyv így írja), és szobahőmérsékleten kell szervírozni. Arra kell figyelni az elkészítésnél, hogy ne puhuljon meg teljesen a padlizsán, mert akkor összeesik. Egyébként meg miért hívjuk tojásgyümölcsnek a padlizsánt, amikor is zöldség?
Édes-fokhagymás padlizsán
3 közepes padlizsán
7 ek. napraforgóolaj (semmiképp ne olívaolaj)
4-5 gerezd fokhagyma
6 tk. barnacukor
6 tk. szójaszósz
10 tk víz
2 tk. almaecet (vagy vörösborecet, én ezt használtam, mert nem szeretem annyira az almaecetet)
1 ek. alkohol (jó esetben száraz sherry, esetleg vodka, fehér rum)
újhagyma, a tálaláshoz
A padlizsánt megmosom, hosszában kb. 3 cm széles szeletekre vágom, majd a szeleteket 3 cm-es kockákra vágom. És milyen jó volt ezt az új bárddal csinálni!:)
A wokban három evőkanál olajat hevítek. Ha nagyon forró, beledobálom a padlizsánkockát felét, majd néha-néha megkevergetve körülbelül 5 percig sütöm. Ha kész, azaz mindegyik oldal elég barnás, de még belül kicsit nyers (legbelül) akkor egy tányérra teszem őket.
Újra három ek. olajat hevítek (az előző hármat teljesen felszívta az előző adag zölség), majd a másik adag padlizsánkockával ugyanúgy járok el, mint az előzővel. Ezt is kiborítom a tányérra.
A maradék egy evőkanál olajat felhevítem, beleteszem a tört fokhagymát, kicsit megsütöm (pár másodperc), közben folyamatosan kevergetem. Hozzáöntöm a vizet, az ecetet, az alkoholt, a szójaszószt, jól elkeverem, majd hozzáadom a cukrot is. Erre azért van így szükség, hogy a cukor semmiképp ne karamellizálódjon, mert nem lesz olyan kellemes ízű a szósz. Így csak szépen felolvad a folyadákban.
Ha felforrt rendesen és a cukor is feloldódott, akkor hozzádobjuk az elősütött padlizsánt, jól átkevergetve három percig főzzük, hogy jól magukba szívják a szószt. Főtt rizzsel, szeletekre vágott újhagymával megszórva tálaljuk, de mondjuk én a következő fogást körítettem vele (húst ofkorz).
Inspiráció: The Essential Asian Cookbook
Édes-fokhagymás padlizsán
3 közepes padlizsán7 ek. napraforgóolaj (semmiképp ne olívaolaj)
4-5 gerezd fokhagyma
6 tk. barnacukor
6 tk. szójaszósz
10 tk víz
2 tk. almaecet (vagy vörösborecet, én ezt használtam, mert nem szeretem annyira az almaecetet)
1 ek. alkohol (jó esetben száraz sherry, esetleg vodka, fehér rum)
újhagyma, a tálaláshoz
A padlizsánt megmosom, hosszában kb. 3 cm széles szeletekre vágom, majd a szeleteket 3 cm-es kockákra vágom. És milyen jó volt ezt az új bárddal csinálni!:)
A wokban három evőkanál olajat hevítek. Ha nagyon forró, beledobálom a padlizsánkockát felét, majd néha-néha megkevergetve körülbelül 5 percig sütöm. Ha kész, azaz mindegyik oldal elég barnás, de még belül kicsit nyers (legbelül) akkor egy tányérra teszem őket.
Újra három ek. olajat hevítek (az előző hármat teljesen felszívta az előző adag zölség), majd a másik adag padlizsánkockával ugyanúgy járok el, mint az előzővel. Ezt is kiborítom a tányérra.
A maradék egy evőkanál olajat felhevítem, beleteszem a tört fokhagymát, kicsit megsütöm (pár másodperc), közben folyamatosan kevergetem. Hozzáöntöm a vizet, az ecetet, az alkoholt, a szójaszószt, jól elkeverem, majd hozzáadom a cukrot is. Erre azért van így szükség, hogy a cukor semmiképp ne karamellizálódjon, mert nem lesz olyan kellemes ízű a szósz. Így csak szépen felolvad a folyadákban.
Ha felforrt rendesen és a cukor is feloldódott, akkor hozzádobjuk az elősütött padlizsánt, jól átkevergetve három percig főzzük, hogy jól magukba szívják a szószt. Főtt rizzsel, szeletekre vágott újhagymával megszórva tálaljuk, de mondjuk én a következő fogást körítettem vele (húst ofkorz).
Inspiráció: The Essential Asian Cookbook
2008. június 17., kedd
wakame, először
Mint már írtam, és az előző posztomból ki is derült, szeretem a tengeri zöldségeket. Legyen az nori, kombu, vagy wakame. Mondjuk inkább legyen az utóbbi, mert most abból készítettem vacsit.
Rizs csirkehússal, sárgarépával és wakame-val
200 gr rövid szemű rizs (lehet rizottórizs is szerintem)
1 ek. szójaszósz
2 ek. szaké (hiányában valamilyen semleges ízű alkohollal lehet helyettesíteni)
kb. 400 ml víz
2 ek. szárított wakame
2 sárgarépa, megtisztítva, kockákra vágva
1 sült csirkemellfilé, kockákra vágva
3 cm-nyi friss gyömbér, nagyon apróra vágva
1-2 csipet nátrium-glutamát
5 shiitake gomba
A rizst többször átmosom, míg nem lesz tiszta a vize. Leszűröm, fél óráig állni hagyom. Ezután felteszem főni a szójaszósz, a szaké, a víz és a Na-glutamát keverékébe. Nagy lángon felforralom, majd takarékra veszem a lángot és lefedem a rizst. A rizs körülbelül 30 perc alatt fő meg, de sűrűn kell figyelgetni, az elfővő vizet pedig pótolni. Közben beáztatom a shiitake gombát és a wakamét is, külön-külön. A wakamét 10 perc állás után egy szűrőben leforrázom, majd azonnal hideg vizet engedek rá, félreteszem. A shiitake gombából kinyomkodom a vizet, felvágom kis darabokra, majd azt is félreteszem.
A sárgarépát kevés vízben felteszem főni, addig főzöm, amíg kívül egy kicsit puha nem lesz, belül viszont nyers marad. Ezután leszűröm. A csirkemellet összekeverem a gyömbérrel, kicsit állni hagyom, majd belekutyulom a sárgarépát, a gombát, a wakamét is. Ha a rizs elkészült, belekeverem a húsos-zöldséges keveréket, kicsit még melegítem alacsony lángon. Kis adagokban tálalom, megszórva finomra vágott metélőhagymával, ami a képen még nem látszik:) Leginkább frissen, melegen jó (mint minden rizottószerű étel), körülbelül 2 nagy adag lesz belőle. Nagyon friss, nyers, tiszta ízei vannak, kellemes állagok kombinációjával.
Rizs csirkehússal, sárgarépával és wakame-val
200 gr rövid szemű rizs (lehet rizottórizs is szerintem)1 ek. szójaszósz
2 ek. szaké (hiányában valamilyen semleges ízű alkohollal lehet helyettesíteni)
kb. 400 ml víz
2 ek. szárított wakame
2 sárgarépa, megtisztítva, kockákra vágva
1 sült csirkemellfilé, kockákra vágva
3 cm-nyi friss gyömbér, nagyon apróra vágva
1-2 csipet nátrium-glutamát
5 shiitake gomba
A rizst többször átmosom, míg nem lesz tiszta a vize. Leszűröm, fél óráig állni hagyom. Ezután felteszem főni a szójaszósz, a szaké, a víz és a Na-glutamát keverékébe. Nagy lángon felforralom, majd takarékra veszem a lángot és lefedem a rizst. A rizs körülbelül 30 perc alatt fő meg, de sűrűn kell figyelgetni, az elfővő vizet pedig pótolni. Közben beáztatom a shiitake gombát és a wakamét is, külön-külön. A wakamét 10 perc állás után egy szűrőben leforrázom, majd azonnal hideg vizet engedek rá, félreteszem. A shiitake gombából kinyomkodom a vizet, felvágom kis darabokra, majd azt is félreteszem.
A sárgarépát kevés vízben felteszem főni, addig főzöm, amíg kívül egy kicsit puha nem lesz, belül viszont nyers marad. Ezután leszűröm. A csirkemellet összekeverem a gyömbérrel, kicsit állni hagyom, majd belekutyulom a sárgarépát, a gombát, a wakamét is. Ha a rizs elkészült, belekeverem a húsos-zöldséges keveréket, kicsit még melegítem alacsony lángon. Kis adagokban tálalom, megszórva finomra vágott metélőhagymával, ami a képen még nem látszik:) Leginkább frissen, melegen jó (mint minden rizottószerű étel), körülbelül 2 nagy adag lesz belőle. Nagyon friss, nyers, tiszta ízei vannak, kellemes állagok kombinációjával.
vásárfia ámerikából
Hát elég rossz időpontban jött ez a vizsgaidőszak (mondjuk ezt mostanában mindenre ráfogom), úgyhogy (ezért is) mostan kihagyta az ámerikai álmot. De tessék nem sajnálni, mert szép listával készültem, és többé-kevésbé meg is jött szépen az ajándékcsomag. Többnyire gasztrós cuccokat hozattam, mellé egy-két pólót, nadrágot, cipőt. De most inkább a kajákról-nyersanyagokról írnék, nem ám az American Eagle pólómról, csak gasztroblog ez.
Először is kaptam egy Vanilla Infusion Kit-et, amivel saját gyártású vaníliaesszenciám lesz. Szép, csatos üveg, benne három hosszú vaníliarúd csücsül, fel kell vágni, beleönteni valamilyen minőségi vodkát (én Finlandiát vettem), érlelni 4-6 hónapig és már kész is.
Aztán a földimogyoróvaj. Starfokker imádja a földimogyoróvajat, úgyhogy ez nem maradhatott ki. Finom, enyhén sós, krémes, mmm, a neve meg olyan mintha egy kisfiú kapta volna.
Mivel Starfokker bele van zsongva az ázsiai-japán-thai konyhába, sok ilyen eredetű alapanyagot biggyesztettem a listára. Például pálmacukor-tömbök, majd veri autentik lesz vele minden thai ételem.
Tészták, mint Udon (bocs Cookingstar, nem lesz átszámolgatás, mert van sok udontésztám:) ).
Tészták, mint Soba. Ez hajdinalisztből készül, különben majd mindenről fogok részletesen is írni, amikor készítek valamit. Nyáron hideg mártásos sobát fogok enni, már előre tudom.
Szárított Júdásfül-gomba, frankó lesz ropogtatni a kocsonyás gombácskákat a levesekben-wokosokban:) Egyébként otthon jó pár szőlőkarón is nő ilyen gomba, igazából nemtom, ilyet miért kellett kérni:D
Aztán, szárított wakame (tudom, hogy itthon is lehet kapni ezt is, meg egy csomó feljebb említett dolgot is, de nyilván kinn olcsóbb, hát miért ne hozatnék kintről). Ezeket előszeretettel fogyasztják pl. tengeri kütyükkel, vagy salátaként.
És a kedvencem (ebből egy rakattal kaptam, úgyhogy folyton dashi-t fogok zabálni), a kombu, szárított, lapokban kapható moszatféle. A japán dashi (alapleves) egyik összetevője.
A másik meg a bonito, ezek a vékony szalonnás chips-nek kinéző, valójában szárított halhús-pelyhek.
És a másik kedvenc, a matcha, azaz porított zöldtea, nagyon kellemes illata van, egyébként ez volt a legdrágább az összes közül (asszem majdnem 8 dollár volt), és csak negyven gramm. Bár itthon, ha egyáltalán lehet kapni, biztos drágább.
Van itt még továbbá beef jerky is (szárított marhahús, lehet rágcsálni ropi helyett), Chai Latte italpor (nyilván hasonlóból készülnek a Starbucks chai löttyei), aszalt, egész vörösáfonya (bazinagy zacsekban), mini marshmallow, BBQ halfűszerek (már előre füstös illatúak:) ), peanut buttercup cakes (mogyoróvajjal töltött csoki), japán levesporok (tök vicces, hogy neked kell kitalálnod, hogy hogyan készítsd el őket, mert csak krikszkrakszok vannak rajtuk).
És még a lényeg: ezentúl csak az alábbi bárddal fogok szeletelni. Bármit, csak ezzel.
És ezzel a kés-gyönyörűséggel, ha már ilyenem nem nagyon lesz mostanában (hacsak valaki meg nem szán).
Mindezek mellé még volt lóvém két szakácskönyvre, úgyhogy nagyon sokszor fogok ázsiai ételeket posztolni a közeljövőben. És amúgy lehet irigykedni itt is, mint Annánál:)
Először is kaptam egy Vanilla Infusion Kit-et, amivel saját gyártású vaníliaesszenciám lesz. Szép, csatos üveg, benne három hosszú vaníliarúd csücsül, fel kell vágni, beleönteni valamilyen minőségi vodkát (én Finlandiát vettem), érlelni 4-6 hónapig és már kész is.
Aztán a földimogyoróvaj. Starfokker imádja a földimogyoróvajat, úgyhogy ez nem maradhatott ki. Finom, enyhén sós, krémes, mmm, a neve meg olyan mintha egy kisfiú kapta volna.
Mivel Starfokker bele van zsongva az ázsiai-japán-thai konyhába, sok ilyen eredetű alapanyagot biggyesztettem a listára. Például pálmacukor-tömbök, majd veri autentik lesz vele minden thai ételem.
Tészták, mint Udon (bocs Cookingstar, nem lesz átszámolgatás, mert van sok udontésztám:) ).
Tészták, mint Soba. Ez hajdinalisztből készül, különben majd mindenről fogok részletesen is írni, amikor készítek valamit. Nyáron hideg mártásos sobát fogok enni, már előre tudom.
Szárított Júdásfül-gomba, frankó lesz ropogtatni a kocsonyás gombácskákat a levesekben-wokosokban:) Egyébként otthon jó pár szőlőkarón is nő ilyen gomba, igazából nemtom, ilyet miért kellett kérni:D
Aztán, szárított wakame (tudom, hogy itthon is lehet kapni ezt is, meg egy csomó feljebb említett dolgot is, de nyilván kinn olcsóbb, hát miért ne hozatnék kintről). Ezeket előszeretettel fogyasztják pl. tengeri kütyükkel, vagy salátaként.
És a kedvencem (ebből egy rakattal kaptam, úgyhogy folyton dashi-t fogok zabálni), a kombu, szárított, lapokban kapható moszatféle. A japán dashi (alapleves) egyik összetevője.
A másik meg a bonito, ezek a vékony szalonnás chips-nek kinéző, valójában szárított halhús-pelyhek.
És a másik kedvenc, a matcha, azaz porított zöldtea, nagyon kellemes illata van, egyébként ez volt a legdrágább az összes közül (asszem majdnem 8 dollár volt), és csak negyven gramm. Bár itthon, ha egyáltalán lehet kapni, biztos drágább.
Van itt még továbbá beef jerky is (szárított marhahús, lehet rágcsálni ropi helyett), Chai Latte italpor (nyilván hasonlóból készülnek a Starbucks chai löttyei), aszalt, egész vörösáfonya (bazinagy zacsekban), mini marshmallow, BBQ halfűszerek (már előre füstös illatúak:) ), peanut buttercup cakes (mogyoróvajjal töltött csoki), japán levesporok (tök vicces, hogy neked kell kitalálnod, hogy hogyan készítsd el őket, mert csak krikszkrakszok vannak rajtuk).
És még a lényeg: ezentúl csak az alábbi bárddal fogok szeletelni. Bármit, csak ezzel.
És ezzel a kés-gyönyörűséggel, ha már ilyenem nem nagyon lesz mostanában (hacsak valaki meg nem szán).
Mindezek mellé még volt lóvém két szakácskönyvre, úgyhogy nagyon sokszor fogok ázsiai ételeket posztolni a közeljövőben. És amúgy lehet irigykedni itt is, mint Annánál:)
2008. június 15., vasárnap
vkf! xvi
Ez most egy rendhagyó vkf! lesz számomra, ugyanis a vizsgaidőszak közepén folyton folyvást tengődve tanulva nem sok idő marad a főzésre. Ez olyan szenyós-pizzás-focacciás időszak, amikor is sokmindent nem főzök-sütök, inkább bevált recepteket (focacciák rulez); meg köszönhetően a sarki pékségnek és a közeli boltoknak, van mivel feltölteni a hűtőt néha-néha. A hazai kajákról nem is beszélve.
Így az még véletlenül sem jutott eszembe, hogy a szabadban alkossak, Általános mikrobiológia (Dialóg Campus kiadó) tankönyv-bújás helyett. Ötlet pedig lenne, pontosabban van (lásd többek között vegasztrománia itt és itt), és nemsokára vége ennek a vizsgaidőszaknak is és akkor szabadságon leszek két hónapig és az egyetem felé se nézek (najó, de; mert a labort se kéne hanyagolni, még a végén elfelejtem, hogyan kell kémcsőből lombikba oldatot átönteni).
Május végén egyébként kinn főztünk. Felcaplattunk a Mecsekbe, bográcsostul-állványostul-söröstül-nyersanyagostul, egy szombati, először hangos, aztán csendes délutánon (a családosok már felszívódtak addigra, komolyan, legalább negyven-ötven ember és embergyerek szaladgált a réten, mire odaértünk). Szóval nyugodtan lepakoltunk, söröztünk egyet, pihentünk a pokrócokon-fűben és addigra majdnem csak mi maradtunk. Fát gyűjtöttünk (a száraz bükk remek tüzelő), tüzet raktunk.
Otthon már előkészítettük a rablóhúst (gomba, újkrumpli, vereshagyma került a feldarabolt tarja mellé, amit kevés chilivel szórtunk meg, majd be lettek szépen tekerve baconszalonnába), így azt már csak egy kis félrekotort parázson meg kellett sütni; alufóliában körülbelül 40 perc alatt omlóssá sült a hús, édessé a hagyma.
A bográcsban pedig gulyás készült, bár nem lábszárból, ahogy kell, mert ebben anyomorékkétezertízkulturálisfővárosban két napig rohangáltam marhalábszárért, hiába; az utolsó hentesnél már reflexből sertéscombot kértem, hagyományos gulyás ide-vagy oda, azér is finom leszel.
Ehhez megolvasztottam a szalonnát, plussz kevés zsír is került bele, beleszórtam a pirospaprikát, lehúztam a tűzről, kicsit elkevertem (vagy valaki a bandából), majd a felkockázott húst rádobáltam, fehéredésig pároltam. Felöntöttük teszkó válue ásványvízzel (nem a sokbubissal), majd belekerültek a zöldségek is (sárgarépa, petrezselyemgyökér), egész bors, só, babérlevél és nesze, főjjél. Később követte őket a krumpli, aztán meg még persze kellett ám utánaízesíteni (de hányszor), de frankó lett, másnap is azt ettünk (jó volt ám hazacipelni a bográcsban).
Gourmandula, köszi szépen ezt a fordulót, lesz miből csemegézni nyáron:)
Nademost Starfi húzzá vissza tanulni.
Így az még véletlenül sem jutott eszembe, hogy a szabadban alkossak, Általános mikrobiológia (Dialóg Campus kiadó) tankönyv-bújás helyett. Ötlet pedig lenne, pontosabban van (lásd többek között vegasztrománia itt és itt), és nemsokára vége ennek a vizsgaidőszaknak is és akkor szabadságon leszek két hónapig és az egyetem felé se nézek (najó, de; mert a labort se kéne hanyagolni, még a végén elfelejtem, hogyan kell kémcsőből lombikba oldatot átönteni).
Május végén egyébként kinn főztünk. Felcaplattunk a Mecsekbe, bográcsostul-állványostul-söröstül-nyersanyagostul, egy szombati, először hangos, aztán csendes délutánon (a családosok már felszívódtak addigra, komolyan, legalább negyven-ötven ember és embergyerek szaladgált a réten, mire odaértünk). Szóval nyugodtan lepakoltunk, söröztünk egyet, pihentünk a pokrócokon-fűben és addigra majdnem csak mi maradtunk. Fát gyűjtöttünk (a száraz bükk remek tüzelő), tüzet raktunk.
Otthon már előkészítettük a rablóhúst (gomba, újkrumpli, vereshagyma került a feldarabolt tarja mellé, amit kevés chilivel szórtunk meg, majd be lettek szépen tekerve baconszalonnába), így azt már csak egy kis félrekotort parázson meg kellett sütni; alufóliában körülbelül 40 perc alatt omlóssá sült a hús, édessé a hagyma.
A bográcsban pedig gulyás készült, bár nem lábszárból, ahogy kell, mert ebben a
Ehhez megolvasztottam a szalonnát, plussz kevés zsír is került bele, beleszórtam a pirospaprikát, lehúztam a tűzről, kicsit elkevertem (vagy valaki a bandából), majd a felkockázott húst rádobáltam, fehéredésig pároltam. Felöntöttük teszkó válue ásványvízzel (nem a sokbubissal), majd belekerültek a zöldségek is (sárgarépa, petrezselyemgyökér), egész bors, só, babérlevél és nesze, főjjél. Később követte őket a krumpli, aztán meg még persze kellett ám utánaízesíteni (de hányszor), de frankó lett, másnap is azt ettünk (jó volt ám hazacipelni a bográcsban).
Gourmandula, köszi szépen ezt a fordulót, lesz miből csemegézni nyáron:)
Nademost Starfi húzzá vissza tanulni.
2008. június 8., vasárnap
focaccia
Nem kell izgulni, nem azt a focacciát posztolom harmadjára is. Most pardicsom és burgonya nélkül készítettem, ellenben sok olívaolajjal, egy kevés rozmaringgal. A sok olajtól kellően ropogós lett a héja, de nem kemény, és nem száraz; a közepe pedig kellően omlós-foszlós, ahogy szerettem volna. Viszont legközelebb kicsit vékonyabbra nyújtom, mert a 25 cm-es formámban nem lett vékony (és lapos sütőlemezen fogom sütni, mert úgy nagyobbra tudom nyújtogatni). Meg ha vékonyabbra nyújtom, akkor hamarabb kész lesz és nem sül meg ennyire a rozmaring sem (mondjuk nem égett meg, bár a képen úgy tűnik).
Focaccia400 gr finomliszt (vagy kenyérliszt)
1 tasak szárított élesztő (vagy 25 gr friss)
1 tk. cukor
2 tk. só
5 ek. olívaolaj
friss rozmaringlevelek
Az élesztőt és a cukrot 120 ml vízben jól elkeverem, majd megfuttatom. A lisztet egy tálba szitálom, beleöntöm az élesztős vizet, hozzáadom a sót és 2 evőkanál olívaolajat. Jól elkeverem, tésztát gyúrok belőle. Ha száraz lenne, kis meleg vizet adok még hozzá. Addig gyúrom a tésztát, amíg rugalmas nem lesz. Ezután megszórom kevés liszttel, letakarom, meleg helyen két, két és fél óráig kelesztem.
Ha a duplájára kelt, kicsit átgyúrom, úgy pár percen át. Egy kiolajozott kerek formába teszem (vagy sütőlemezre), a széleit jól kihúzkodom. Egy nedves ruhával letakarom, majd további 30 percig kelesztem. Ha lejárt az idő, az ujjaimal kis lukakat nyomok a tésztába, hogy veri autentik legyen. A sütőt 200 fokra előmelegítem.
A megmaradt olajat rálocsolom a tésztára. Megszórom kevés sóval (optimális esetben nagyszeművel), rádobálom a rozmaringleveleket. Körülbelül 20-25 percig sütöm (én 25 percig sütöttem, mivel vastag volt a tészta), majd, ha nem elég piros a felszíne, felcsavarom a hőfokot 250-re és pár perc alatt pirosra sütöm (de azért módjával). Egy fémrácson, konyharuhával letakarva hagyom kihűlni.A Farmer's Market Cookbookból.
ajánlás
Nem szoktam ilyet tenni, de most kivételt teszek. Bár már Eszter egyszer ajánlotta Merci-t, és az Ő blogját, de egyszerűen nem tudok betelni vele, a képeivel, az írűsival, de főleg a képeivel nem. Egyszerűen csodálatosak, nincs rá megfelelő szó, annyira tetszik a színvilága, a hangulata, a minden. A fél karomat is odaadnám, ha ilyen ételfotókat tudnék készíteni. (A balt, persze, mert a jobbal kattingatok:D)
Nézzétek meg, nagyon-nagyon megéri! A cím prante.wordpress.com
Nézzétek meg, nagyon-nagyon megéri! A cím prante.wordpress.com
2008. június 7., szombat
bazsalikomos chiliolaj
Hat-nyolc vörös (piros, na) chilipaprikát szártalanítok, félbevágok, magtalanítok, eretlenítek; súlyuk legyen kábéra 15-20 gr. Utána 250 ml extra szűz olívaolajat összekeverek 50 ml napraforgóoolajjal. Így kapok ugye 300 ml-t, amiből 150-et és a chiliket közepes lángon felmelegítek. Szépen el kell majd kezdenie bugyogni, néha meg kell kevergetni.
Amikor már késznek találom (kicsit elveszti a színét, de még mielőtt elkezdene barnulni), az egész cuccot átöntöm egy fémtálba, hagyom kihűlni. És lefedem, kedves Starfokker, lefedem, mert különben beleszédelegnek a repülő rovarok.
Ha kihűlt, átöntöm egy kisebb befőttesüvegbe (az olajat meg a paprikákat, de az ízeltlábúakat kihalászom belőle), majd felöntöm a maradék olajjal. Még pár egész chilipaprikát teszek bele, és két-három friss bazsalikomágat. Jól lezárom, hűtőbe teszem. Mielőtt használom, pár napig állni hagyom.
Illik friss salátákhoz, rizottókhoz, grillezett halakhoz vagy sült húsokhoz. Paradicsomos salsába is keverhetjük, esetleg paradicsommártásba pizzához. Salátaöntetekhez is fogom használni, mondjuk Starfokker kedvenceihez, a vinaigrette-ekhez.
A Szakácsok könyvéből, honnan máshonnan:)
Amikor már késznek találom (kicsit elveszti a színét, de még mielőtt elkezdene barnulni), az egész cuccot átöntöm egy fémtálba, hagyom kihűlni. És lefedem, kedves Starfokker, lefedem, mert különben beleszédelegnek a repülő rovarok.
Ha kihűlt, átöntöm egy kisebb befőttesüvegbe (az olajat meg a paprikákat, de az ízeltlábúakat kihalászom belőle), majd felöntöm a maradék olajjal. Még pár egész chilipaprikát teszek bele, és két-három friss bazsalikomágat. Jól lezárom, hűtőbe teszem. Mielőtt használom, pár napig állni hagyom.
Illik friss salátákhoz, rizottókhoz, grillezett halakhoz vagy sült húsokhoz. Paradicsomos salsába is keverhetjük, esetleg paradicsommártásba pizzához. Salátaöntetekhez is fogom használni, mondjuk Starfokker kedvenceihez, a vinaigrette-ekhez.
A Szakácsok könyvéből, honnan máshonnan:)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
